Akszúm a legfontosabb város volt az Etióp-magasföldön, a Vörös-tenger közelében virágzó királyságnak az első és a hetedik század között. Az itt élők hatalmas monolitokat emeltek, és a kereszténység egyedi formáját gyakorolták. A város leginkább tisztelt értéktárgya sokak szerint maga a frigyláda - ez a szent tárgy az oka, hogy az akszúmi Sioni Szűz Mária-templom és a Kincstár, ahol állítólag elhelyezték, régóta a zarándokok fő úti célja.
A legendás frigyláda egy hordozható, dobozszerű szentély, melyet Mózes idejében készítettek, hogy benne tartsák a kőtáblákat, melyekre az Úr a Tízparancsolatot véste, mielőtt átadta őket Mózesnek a Sínai-hegyen.

Egyes leírások szerint a fadobozt kívül-belül színarannyal borították, a tetejére pedig szárnyas kerubfigurákat helyeztek. Végül a frigyládát a nagy jeruzsálemi templom legbelső szentélyébe - a Szentek Szentélyébe - helyezték.

http://indavideo.hu/video/Az_elveszett_frigylada_Salamon_kiraly_templomaban


Ismeretlen időpontban azonban a tárgy eltűnt, és egyesek szerint Akszúmba került. Egy etióp legenda szerint a ládát Sába királynője és Salamon király fiának, Meneliknek a kísérete lopta el Jeruzsálemből. Menelik otthonába, Akszúmba vitette a ládát, és az azóta is ott van.A negyedik században az akszúmi királyok felvették a kereszténységet, és egy régi pogány szentély helyén felépítették az első Sioni Szűz Mária-templomot. A templom századokon keresztül állt, az ott megfordult utazók pedig különösen nagynak és nemesnek írták le. Az 1500-as években muszlim betolakodók lerombolták, de 1635-ben újjáépítették - ez az épület ma is áll.

Négyzetes szerkezete szíriai hatást tükröz, erődszerű falait színpompás freskók díszítik. Egy 1964-ben befejezett modern templom áll a mai zarándokok rendelkezésére, a két templom között pedig egy bekerített és őrzött épület - a Kincstár - található, melyet 1965-ben Hailé Szelasszié etióp császár építtetett a frigyláda részére. Nem tudni, valóban itt őrzik-e a szent ládát, mindenesetre a helyi szerzetesek ezt állítják.

Akszúm eredetileg többistenhitű volt, de amikor a király, a négus felvette a kereszténységet, kinyilvánította, hogy Akszúm keresztény állam. Az egyiptomi gyökerű hagyományt követve az akszúmi keresztények csak Krisztus isteni eredetű természetét fogadták el. Ezt a hitet 451-ben eretneknek nyilvánították, de az abesszíniai - etióp - és ortodox kopt keresztények ma is gyakorolják.
Az akszúmi kereszténységnek számos más egyedi jellemzője volt. Az ötödik században az akszúmiak a görög liturgia helyett saját nyelvüket, a gaezt kezdték használni. A hatodik században Akszúm elfoglalt számos kisebb zsidó királyságot az Arab-félszigeten, és a vallásgyakorlásba zsidó szokásokat is beolvasztottak. Sémi őseik miatt az akszúmiak Dávid király leszármazottainak, így a frigyláda jogos örököseinek tekintették magukat.
A sioni Szűz Mária-templom körül obeliszkek csoportja tornyosul - hatalmas kőoszlopok, melyekbe rejtelmes mintát faragtak. Ezek az ókori világ legmagasabb, egy darabban kifaragott és felállított kövei. A legmagasabb obeliszk 33,3 méter magas, és öt tonna tömegű volt. Valószínűleg ledőlt, ma hat hatalmas kőtömb formájában fekszik a földön.
Az obeliszkek kora és rendeltetése nem egyértelműen tisztázott, de a közelben álló sírok azt sugallják, hogy emlékszentélynek szánták őket. 1937-ben egy 24 méteres obeliszket három darabra vágtak, és Rómába szállítottak. Hogy mit találtak az obeliszk belsejében, azt nem tudni - sokak szerint magát a frigyládát -, azonban hosszas vita után az építmény 2005-ben visszakerült Akszúmba.

Forrás: Brenda Rosen-Elveszett városok atlasza című könyve.