PAYER ANDRÁS 1941 - 2011. - VÁNDOR KÁLMÁN 1922 - 2016 ..
Mondd emlékszel még, a találkozásunkra?
Nagy társaság hangulatfény, táncoló párok,
De én csak, téged láttalak!
Alig vártam hogy vége legyen, az estének,
És megkérdezzem, hazakísérhetlek?
Megihatnánk még, egy pohár pezsgőt nálam.
Elmosolyodtál és szótlanul bólintottál.
Dobogó szívvel nyitottam ki az ajtót,
Pezsgőt bontottam, és két szál gyertya fényénél,
Némán koccintottunk, behunytad a szemed,
Átöleltelek, és megcsókoltalak.
Mondd ugye álom volt, csak az egész,
Mondd mitől szédült meg, a józan ész,
Mondd ugye mindig, együtt álmodunk,
Mondd hogyha elválunk, se vádolunk,
Mondd hogyan folytassuk, az életet?
Szomorú lenne már nélküled.
Sajnos mi ketten, későn találkoztunk,
Te már máshoz tartozol.
Szerettem volna azt mondani,
Ne menj, maradj itt végleg!
De éreztem, jobb ha hallgatok!
Most itt vagyok egymagam,
Előttem két csonkig égett gyertya,
Két üres pohár, felállok pezsgőt bontok
És koccintok az emlékedre.
Mondd ugye álom volt, csak az egész,
Mondd mitől szédült meg, a józan ész,
Mondd hogyan folytassam, az életet?
Szomorú lesz nagyon nélküled.
Mondd hogyan folytassam az életet?
Szomorú lesz nagyon nélküled.
Zene:
- Korda György - Találkozás