Kis kacsa fürdik, fekete tóba.
(Az ember egy fekete lyukban él.)
Anyjához készül, Lengyelországba.
(Vissza készül menni, oda ahonnan jött)
Sikós a talpa, magos a sarka.
(Benned van az Isteni szikra)
Fordulj ki, fordulj ki aranyos Mariska, vagy szép aranyalma.
Ébredj fel az alvó tudatodból és fordulj ki eddigi önmagadból, transzformáld át a gondolataidat.)

Lóhere meséi 4.

A lélek vetítené ki nekünk azt a valóságot, amit valóságosként megélünk?
Kocka a kockában azaz egy szimulált és transzcendens világban élünk.
Ez az elme számára nehezen értelmezhető és az egónk tiltakozni fog ellene, hogy így lenne. A Napban van egy fény mag, melyet Napba öltözött, Boldog asszonynak is neveznek a keresztény vallásban. Ez a kis Fény Mag, aki a mi tér és idő komplexumunk Helytartója, adja folyamatosan azt az óra jelet, mely lehetővé teszi az életet a mi világunkban.
Hozzá a Napkapun keresztül lehet eljutni. Mivel ő is egy a sok közül, ezért nem a végső forrás (igazság), de a mi világunkban Ő a Napisten.
A fényörvényen keresztül zuhanunk bele ebbe az Élet nevű játékba, amit az öt plusz egy érzékszerveinkkel érzékelünk. Szaglás, hallás, tapintás, ízlelés, látás és a harmadik szemes látás. Mindez az elménkben összegződik egy képernyőre kivetítve és ezt érzékeljük a világunknak. Benne vagyunk egy virtuális játékban és egyszerre érzékeljük a valóságot bentről, mint egy AVATAR és a Tudatunk kintről is érzékeli a mi megéléseinket.
Egyszerre vagy kint is és bent is, de mi csak a benti állapotot tekintjük anyagi világunkban megfoghatónak és valóságosnak. A Tudatod viszont a te érzékszerveiden keresztül lát, hall, tapint, ízlel, szagol.
A mindennapjainkban megélt tapasztalatainkat mi teremtjük meg magunknak az itteni létezésünk, minden egyes ezred másodpercében sokszor. Azt fogjuk kapni és megtapasztalni, amiben hiszünk, amire a figyelmünket összpontosítjuk és realitásként elképzelünk. Ez egy folyamatos oda vissza online játék a Forrás és miköztünk.
Minden amit látsz és ami körülvesz valójában maja, azaz káprázat és mégis valóságos, ez benne az elrettentős de egyben csodálatos is. A tudatod teremti meg azt a virtuális világot amit megélsz és magad körül látsz. A tudat olyan okos, hogy csak abban a térben és közegben létezik ez a valóság amire valaki a rendszerből figyelmet szentel. Amikor bármilyen létezőnek a figyelme egy adott dologra irányul, úgy ott manifesztálódik a saját kivetítőjén, méghozzá úgy, hogy ha már bármilyen létező tapasztalatot szerzett róla azt a rendszer rögzíti mint valóság és legközelebb, bárki is megy oda, a rendszer már ezt a valóságot fogja számára biztosítani.
Mivel a rendszer feleslegesen nem dolgozik, ezért ahol nincs figyelem, ott nincs semmi.
Ha az erdőben senki sincsen, úgy nem fog a fába csapó villám, feleslegesen hangot pazarolni erre a tevékenységre. Ha te vagy az első élőlény aki bemegy egy erdő közepébe, a te látásod és érzékelésed fogja megalkotni azt a valóságot, ami ezután a kiinduló alap lesz, de ha előtted akár több ezer évvel az ősemberek már jártak ebben az erdőben, akkor az ő általuk érzékelt valóságot fogja neked a tudat betölteni az elmédbe és csak ezután lehet rajta változtatásokat végrehajtani, ami a rendszer és a te valóságodban is elképzelhető realitásként mutatkozik meg. Több, akár tíz lehetőséget biztosít neked a rendszer egyszerre és te kiválaszthatod melyiket választod, ebben szabad akaratod van, hogy melyik valóságot szeretnéd megtapasztalni.
A valóságban minden te vagy, amit látsz és érzékelsz!
Az egyetlen kis fénymagocska annyira gyorsan építi fel a körülötted lévő világot minden egyes tized másodpercben, hogy ez emberi ésszel jelenleg nehezen felfogható.
Viszont ebből az következik, hogy minden ami körülvesz az te magad vagy.
Családostul, országostul, kutyástul, postástul, diófástul, óperenciás tengeren is túl.
Ez talán a legnehezebben megemészthető tétel, hogy ne zavarja meg az agyat.
Ezért ezt én sem szoktam hangoztatni senkinek, mert egyelőre szokom a gondolatot és most írom ezt le először, itt úgyis csak az olvassa akit érint, mert hogy semmi sem véletlen.
Arra kérlek, hogy alapból, megszokásból ne utasítsd el teljesen a most itt megfogalmazott gondolatokat, hanem merengj el rajta ha időd engedi.
A lényeg, hogy mi Avatárok vagyunk a tudatunk számára egy virtuális valóságban élünk és te nem X,Y. vagy hanem, te a Tudatod vagy aki most a Földi síkon nyilvánul meg. Természetesen ez egy elmélet, amivel most ebben a pillanatban azonosulok és ez nem azt jelenti, hogy ez az igazság csak azt, hogy most én ezt tartom igazságnak.
Az igazság relatív, mindenkinek más és minden pillanatban változik általunk is, ezzel együtt a tudatunk is és velünk együtt Isten is. További szép napot Neked!