Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2018. jan. 4.
Pontosan 40 éve lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok nevében Jimmy Carter amerikai elnök visszaadta a magyar nép számára (1978. január 6.-án) a Szent Koronát.
A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.
Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!
A korona még a második világháború végén került kalandos úton az Amerikai Egyesült Államok birtokába. Bár az akkori koronaőrök mindent megtettek annak érdekében, hogy államiságunk jelképe épségben átvészelje a veszélyes időket, idegen kézbe kerülését mégsem tudták megakadályozni. Utólag nehéz megmondani, hogyan alakult volna a sorsa, ha az amerikaiak nem veszik magukhoz megőrzésre, de annyi biztos, hogy hazatérése után ismét felmerült őrzésének kérdése.
Filmünk napjaink koronaőri hivatására szeretné röviden felhívni a figyelmet. A rájuk nehezedő felelősség csak akkor érthető meg igazán, ha felismerjük: nem csak egyszerű múzeumi tárgyról van szó. Maguk a koronaőrök sem tárgyként tekintenek rá. Önálló jogi személyisége van!
A felhasználó további videói
Hasonló videók
.Hosszú sorban állás után, nekem sikerült a Nemzeti múzeumban megnézni.
NEM !e...NEM KELL TÖBB HÁBORÚ A KÖZEL-KELETEN ! MÉG TÖBB MIGRÁNS INDULNA MEG FELÉNK IS !!!!! Egymásnak ment az Egyesült Államok és Oroszország az ENSZ BT ülésén 2018. január 6. 08:40 - szerző: 168 Óra/MTI Amerikai-orosz szócsata volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni tüntetések miatt hívtak össze amerikai kérésre. 2018-ban nem hallgatunk tovább – mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. Haley szerint „az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira”. A diplomata ezután azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte a fegyverekre költött pénzt az emberek jóléte sínyli meg. Ennek a népnek az az üzenete, hogy fel kell hagyni a terrorizmus támogatásával – állította a diplomata, aki ezután az internet teljes hozzáférésének visszaállítását követelte. Ebben csatlakozott hozzá a BT új, nem állandó tagja, Hollandia ENSZ-nagykövete is. Eközben azonban Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt mondta, hogy „Irán dolga a saját problémáinak rendezése”. Az orosz diplomata „fantázián alapuló ürügynek” minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és kijelentette, hogy az „iráni belügyekbe történő beavatkozásról” van szó. Szerinte az Egyesült Államok visszaél a Biztonsági Tanács adta lehetőséggel. Oroszország álláspontját az ülésen Bolívia, Etiópia és Egyenlítői Guinea támogatta. Tekeda Alemu etióp ENSZ-nagykövet szerint Nem szabad aláaknázni a Biztonsági Tanács tekintélyét, hiszen az egységes fellépés a legfontosabb. Kína pedig, amely helyettes nagykövettel képviseltette magát, szintén bagatellizálta a problémát. Wu Hai-teo misszióvezető-helyettes azt mondta: „az iráni helyzet nem fenyegeti a térség stabilitását”. A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülést, francia kollégája óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre szerint ugyan „éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét”, de nem szabad „külföldről eszközként felhasználni” az iráni helyzetet. Delattre felszólalása tükrözte Emmanuel Macron francia államfő e heti nyilatkozatát, amiben mérsékletet kért az iráni helyzet megítélésében, és óva intett az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia felől érkező, harciasnak minősített állásfoglalásoktól. Golamali Hosrú, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok „ostoba erőszakoskodásának” minősítette, kijelentve, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó. A SZENTKORONA KULTUSZ EGY BAROMSÁG !