Mi is jatszottunk annak idejen az egyetemen avval, hogy uveggolyo feluletet leszilileztuk, ami aztan nem merult el a vzben, hanem uszott a tetejen. Egyebkent ha mar az ember preciz akar lenni, akkor erdemesebb feluleti energiatobbletrol, vagy hatarfeluleti energiarol beszelni es nem feszultsegrol. Az egesz feszultseg dolog a jelensegnek a szappanhartyaval valo levezetesebol fakad. Pedig barmely ket fazis talalkozasanal jelentkezik ez az energia.
moja
2007-08-25 08:51:09
Jaj skacok! :-) Az itt látható cucc alapja teljesen hétköznapi, laborban is használatos szilikagél. Vagyis igen tiszta és homogén HOMOK [SiO2]. Annyi különbséggel, hogy a felületi hidroxi-csoportokat [-OH] trimetil-szilil-csoporttal [(CH3)3Si-] szubsztituálták. Ez pedig az amúgy könnyen nedvesedő szilikagélt totál hidrofóbbá teszi. Ennyi. Semmi trükk, semmi extra hókuszpókusz, csupán egy kis kémiai knowhow. :-)
lipitsaby
2006-07-06 08:59:27
Ez tiszta fizika és semmi trükk...
Ahogy a #3 hozzászóló említette, tényleg a felületi feszültség a lényeg, ahogy azt az angol nyelvű kommentárban el is mondják...
bb18
2006-06-30 16:54:37
nem vagyok szakértö, de a lényeg, hogy nagy felületi feszültségü folyadékba ha beöntök egy sürü por ( homok ) állagu dolgot , és a szemcsék közé nem tud behatolni a folyadék a felületi feszültség nagysága miatt akkor simán szét is választhato ha a folyadékot leöntöm rola.
en iet tuok csinalni, igen,igen konnyu
Mi is jatszottunk annak idejen az egyetemen avval, hogy uveggolyo feluletet leszilileztuk, ami aztan nem merult el a vzben, hanem uszott a tetejen. Egyebkent ha mar az ember preciz akar lenni, akkor erdemesebb feluleti energiatobbletrol, vagy hatarfeluleti energiarol beszelni es nem feszultsegrol. Az egesz feszultseg dolog a jelensegnek a szappanhartyaval valo levezetesebol fakad. Pedig barmely ket fazis talalkozasanal jelentkezik ez az energia.
Jaj skacok! :-)
Az itt látható cucc alapja teljesen hétköznapi, laborban is használatos szilikagél. Vagyis igen tiszta és homogén HOMOK [SiO2]. Annyi különbséggel, hogy a felületi hidroxi-csoportokat [-OH] trimetil-szilil-csoporttal [(CH3)3Si-] szubsztituálták. Ez pedig az amúgy könnyen nedvesedő szilikagélt totál hidrofóbbá teszi. Ennyi. Semmi trükk, semmi extra hókuszpókusz, csupán egy kis kémiai knowhow. :-)
Ez tiszta fizika és semmi trükk... Ahogy a #3 hozzászóló említette, tényleg a felületi feszültség a lényeg, ahogy azt az angol nyelvű kommentárban el is mondják...
nem vagyok szakértö, de a lényeg, hogy nagy felületi feszültségü folyadékba ha beöntök egy sürü por ( homok ) állagu dolgot , és a szemcsék közé nem tud behatolni a folyadék a felületi feszültség nagysága miatt akkor simán szét is választhato ha a folyadékot leöntöm rola.