Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2026. máj. 12.
A romantikus történet a napóleoni időkben játszódik Magyarországon, a Fertő-tó környékén. Itt rejtegeti Vavel gróf a francia trónörökösnőt a forradalom és Napóleon elől. A nyomukba küldött kémnő, Katalin beleszeret a grófba, holott meg kellene szereznie tőle az álruhás királylányt. Napóleon seregei Magyarországra érkeznek, a gróf hadba száll ellenük a magyar nemesekkel, és Marie-t gyanútlanul Karolinra bízza.
Ki ne hallotta volna Louis Vavel de Versay, vagy magyarosan Vavel Lajos nevét? És ki ne hallott volna Marie-ról, a magyar földön bujkáló francia királylányról, és Themire-ről, a francia császári titkosszolgálat által Vavel és pártfogoltja után küldött kémnőről? Mindhárman főhősei Jókai Mór 1877-ben írott A névtelen vár című regényének, amelyből 1981-ben Zsurzs Éva forgatott filmsorozatot.
A regényben és a filmben két téma kapcsolódik össze. Egyrészt egy Jókai szívének családi indíttatásból kedves téma, az 1809-es utolsó magyar nemesi felkelés története, másrészt egy krimiszerű történet, egy királyi sarj bújtatása. Az író édesapja, ásvai Jókay József ott harcolt az inszurgensek, azaz a nemesi felkelők oldalán az Északnyugat-Magyarországra betörő napóleoni hadsereg ellen. Jókait egész életében bántotta, hogy a közvélemény lebecsülte az utolsó nemesi felkelés katonai értékét, és még barátja, Petőfi Sándor is gúnyosan emlegette A nép nevében című versében a magyar nemesség győri vitézségét: „Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” Azóta a történészi kutatások kiderítették, hogy a nemesi felkelők állítólagos gyávaságából semmi nem igaz, és ha a csapatok szervezetlenek voltak is, a kudarcért legalább akkora felelősség terheli az osztrák császári hadvezetést. Az 1809. június 14-én vívott győri csatában az osztrák császári csapatok és a báró Mecséry Dániel generális vezette magyar inszurgensek vereséget szenvedtek.
Ki ne hallotta volna Louis Vavel de Versay, vagy magyarosan Vavel Lajos nevét? És ki ne hallott volna Marie-ról, a magyar földön bujkáló francia királylányról, és Themire-ről, a francia császári titkosszolgálat által Vavel és pártfogoltja után küldött kémnőről? Mindhárman főhősei Jókai Mór 1877-ben írott A névtelen vár című regényének, amelyből 1981-ben Zsurzs Éva forgatott filmsorozatot.
A regényben és a filmben két téma kapcsolódik össze. Egyrészt egy Jókai szívének családi indíttatásból kedves téma, az 1809-es utolsó magyar nemesi felkelés története, másrészt egy krimiszerű történet, egy királyi sarj bújtatása. Az író édesapja, ásvai Jókay József ott harcolt az inszurgensek, azaz a nemesi felkelők oldalán az Északnyugat-Magyarországra betörő napóleoni hadsereg ellen. Jókait egész életében bántotta, hogy a közvélemény lebecsülte az utolsó nemesi felkelés katonai értékét, és még barátja, Petőfi Sándor is gúnyosan emlegette A nép nevében című versében a magyar nemesség győri vitézségét: „Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” Azóta a történészi kutatások kiderítették, hogy a nemesi felkelők állítólagos gyávaságából semmi nem igaz, és ha a csapatok szervezetlenek voltak is, a kudarcért legalább akkora felelősség terheli az osztrák császári hadvezetést. Az 1809. június 14-én vívott győri csatában az osztrák császári csapatok és a báró Mecséry Dániel generális vezette magyar inszurgensek vereséget szenvedtek.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók