580 Loop készítése
0
0
2013. jún. 11.

A nagy vihar majdnem elmosta a rendezvényt, a földtörvény zárószavazását pedig a tüntetés előtt néhány órával elhalasztották - 2013. június 10. Alkotmány utca (Budapest) - Szervezők: Váralja Szövetség, Szülőföld Mozgalom, Élőlánc Magyarországért
Miért elfogadhatatlan az új földtörvény?
Ma szavazott volna az Országgyűlés a tavaly nyáron benyújtott, a jelenlegi földtörvényt alapjaiban átíró tervezetről (ezt az árvízhelyzet miatt végül elnapolták). A jogszabályt az ellenzéki pártokon kívül Bencsik János és Ángyán József fideszes képviselők is bírálták, utóbbi frakcióból való kilépését is kilátásba helyezte. Összegyűjtöttük a legdurvább húzásokat.
1. Korlátlan birtokméret
A tervezet az eddigi 300-ról 1200 hektárra növeli az egy magánszemély által hasznosítható földterület nagyságát, miközben eltörli a családi összeszámítást. Vagyis egy több ezer hektáros területet nyugodtan szét lehet dobni a házastársak, gyerekek között, de még a szeretetotthonban fekvő nagymamának is lehet pár száz hektár szántója és gyümölcsöse. (Ebbe ráadásul a társas gazdálkodásoknak nem kell beszámítani a tagjaiktól bérelt földet, valamint a kényszerhasznosítást.)
Gazdasági társaságok a korábbi 1200 helyett 1800 hektárnyi földet birtokolhatnak, hasonló jogi kiskapuk mellett. Emellett az állam bármikor dönthet úgy, hogy a nem megfelelően hasznosított földet másnak adja, méghozzá pályáztatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával.
Összehasonlításként Európában a nagybirtok (!) átlagos mérete 2011-es adatok szerint: Svájc 54, Hollandia 135, Belgium 150, Lengyelország 250, Franciaország 274 hektár.
2. Tőkés társaságoknak való kiszolgáltatottság
A korábbi években nagy port kavart, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) által kiírt bérleti szerződéseket a helyi gazdálkodók elől nagybirtokosok és tőkés társaságok happolták el. Ez várhatóan a jövőben is így lesz, mivel a mintegy kétmillió hektárnyi állami földek esetében jogi kiskaput nyitnak az NFA-nak a külön rendelkezésre.
A nonprofit szövetkezeti forma támogatása helyett ráadásul a kormány úgynevezett „integrátorokat” támogat, amelyek révén a tőkeérdekeltségek koncessziós formában régiónként maguk alá gyűrhetik a mezőgazdaságot, és kiszipolyozhatják a hasznot. (A profitot ezek után remekül át lehet mosni egy Seychelles-szigeteki offshore cégen keresztül.)
Becslések szerint a hazai termőföldek közel 80 százaléka jelenleg 180 nagytőkés csoport kezében van.

3. Hátrányban a helybeliek
A kritikusok szerint indokolatlanul széles az a húsz kilométer sugarú kör, amelyen belül a törvénytervezet szerint még „helybelinek” számít az illető. A jogszabály ráadásul elég rugalmasan kezeli az üzemközpont fogalmát. Egy gazdaságnak ugyanis lehet székhelye, valamint több telephelye, és papíron szinte bármelyik telephelyet később központtá lehet nyilvánítani, így a cég könnyedén megszerezheti a kiszemelt földet a helyeik elől. (Erre számos példa volt a földbérleti pályázatok során is.)
4. Hoppon maradt kisgazdák
Az új törvény semmilyen formában nem biztosítja a kis és közepes gazdaságok ígért előnybe hozását. A nagybirtokosok és tőkés társaságok 15-20 év múlva lejáró bérleti szerződéseket köthetnek, melyekre ráadásul azok lejárta után is előbérleti joguk lesz. A korábbi törvénytervezetből kikerült az is, hogy egy család településenként nem birtokolhat többet az összes földterület 25 százalékánál. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák a mostani, igazságtalan földbirtokszerkezetet.
Egy jogi kiskapu azt is lehetővé teszi, hogy az állattartó telepek felülírják az elővásárlási és 20 kilométeres szabályt.
5. Korlátozott beleszólás
A tervezet korlátozott beleszólást biztosít a helyi földbizottságoknak, ám végső döntést nem hozhatnak. Az állami hatóság bármikor úgy dönthet, hogy „ésszerűtlen birtokszerkezet” kialakulása miatt másnak adja a használati jogot. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy mi és kinek a nézőpontjából számít „ésszerűtlennek”. (A földbérleti pályázatok során „üzleti terv nem kellő megalapozottságára” hivatkozva utasították el több helybeli pályázatát)
6. Mellőzött munkahelyteremtés
Miközben mindenki a föld megtartó képességéről beszél, az új törvénytervezet nem kötelezi a földbérlőt, hogy helyben adjon munkát az embereknek. Időközben szintén elsikkadt a Fidesz választásokkor beígért demográfiai földprogramja is, amely fiatal letelepedő pároknak biztosított volna kedvezményeket, amennyiben vállalják, hogy a földet megművelik, és legalább két gyermeket felnevelnek.
7. Külföldiek szabad rablása
A kormány két éve azzal utasította el a Jobbik javaslatát a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelméről, hogy majd a vonatkozó törvény rendezi a kérdést. A hazai zöldbárók helyzetbe hozását szintén a külföldi spekulánsok elleni harccal magyarázták az illetékesek. Ehhez képest a törvény – amennyiben mostani formájában szavazzák meg – csupán az Európai Unión kívüli állampolgárokat tekinti „külföldinek”, és bár helyben lakáshoz és tulajdonhoz köti az uniós polgárok földhöz jutását, az utóbbi évek-évtizedek bizonyították, hogy ezek zsebszerződések útján könnyen kijátszhatóak.
A 2011-ben három évvel meghosszabbított földmoratórium 2014. május 1-jén, vagyis pontosan tíz évvel uniós csatlakozásunk után fog lejárni.

0
0
0
Méret:pxpx

Videó jelentése.

Mi a probléma?

  • Szexuális tartalom
  • Erőszakos tartalom
  • Sértő tartalom
  • Gyermekbántalmazás
  • Szerzői jogaimat sértő tartalom
  • Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
  • Szexuális visszaélés, zaklatás

Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.

...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzászólások
Követés emailben
Szólj hozzá!
Felhasználó videói
1 | 2 | 3 | 4
következő
Válassz felhasználónevet!

Ezen a néven jelennek majd meg a videóid és a kommentjeid.

Felhasználónév...:
Mehet
Felhasználódat regisztráltuk!
Felhasználódat regisztráltuk, szánj néhány percet a profilod Beállítására, amit a Beállítások menüpont alatt tudsz megtenni!

Hozzászóláshoz lépj be az Indapassoddal!

VAGY