Nem jogi elemzésre vállalkozom, mert nem szakmám. Természetes, hogy a közismert és mindmáig jogilag és politikailag szándékosan kezeletlen 2006-os őszi rendőrségi zavargások egyik elszenvedőjeként, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára hitelesen emlékezni szándékozóként elmentem egy olyan bírósági tárgyalásra, mely végre 8 év után a volt REBISZ két haramiája ügyét tárgyalta üdítő kivételként az óbudai bíróság és csütörtökön várható volt a nem jogerős ítélet első fokon.
Ebben nem csalódtam, mert a bíróság “példátlan szigorral” döntött ügyükben ,méltón jogállamunkhoz, nem bizonyult üdítő kivételként, hanem sokadik szégyenfoltjává vált az úgynevezett magyar igazságszolgáltatásnak.
A két látszat ítész elé vont porkoláb kilóg abból a sok száz vagy inkább több ezer – többnyire eltakart arcú – bérmunkás sorából, kiknek arcát, neveit sajnos nem ismerhettük meg, viszont nagyjából ismerjük a mindmáig velük együtt sajnos futni hagyott politikai és köztörvényes bűnözők és felbujtóik neveit.
Röviden a két haramia, Gajai Csaba és Naár László – a két volt rebiszes sintér – története, ahogy én emlékszem:
A két porkoláb 2006. október 23-án a Károly körút és Dob utca sarkán kiemelte a már magányosan hazatérni készülő egyik ártatlan emlékezőt, aki az akkor ellenzéki Fidesz(!) 1956-os rendezvényén vett részt.
Az ünneplő Fábián Gábor kiemelése az akkori politikai rendőrségnek látszó jelzés nélküli bandájának bevált gyakorlataként történt, közismert sün takarás és földrevitel, arcra fordítás, megrugdosás és a hátrafeszített kezek merev szíjjal, vagy más eszközzel történő szoros véresre kötése.
A gazemberek itt Fábián Gábor esetében sztahanovistáknak bizonyultak, mert túlteljesítettek azzal, hogy a már földre vitt vérző kezű és fejű hátracsavart és szorosan megkötözött magatehetetlen ember kezeit illetve ujját szándékosan többszörösen eltörték.
A történet innen mindmáig arcpirítóan szégyenteljes.
Bejön valahol a felelősségre vonásnak csúfolt a történetbe – mely NYOLC éve tart – egy harmadik bűnelkövető haramia, aki a már az imént megismert kettő parancsnoka, nevezettek tettestársa Vágó László.
Az egyik tettestárs Gajai Csaba fogdmeg ugyanis óvatlanul,vagy nagyon is tudatosan a bíróságon történt meghallgatása közben rá vall, hogy tudni illik, nem ő hanem főnöke törte el utólag a már mozgásképtelenné tett, arcán fekvő Fábián Gábor ujját.
Nem folytatom, mert innen már cirkusz számomra az a csúfság, amit végigültem a sorozatos tárgyalásokon egészen a november 27-i, jogrendszerük szerint még nem jogerős ítéletig, ami megkoronázta jogállamunk hivatalos véleményeként a 2006 őszén történt gyalázatot!
Külön kiemelem emlékeztetőül, hogy Fábián Gábor tagja volt az akkor ellenzéki Fidesz(!) meghívására annak a Brüsszelbe látogató küldöttségnek, mely az Európai Néppárt meghívására Közmeghallgatást szervezett az őszi budapesti rendőri jogsértésekről 2006. december 6-án.
Ennek a küldöttségnek, számos közismert, közszereplő tagja is volt köztük jómagam.
A brüsszeli közmeghallgatást már több korábbi beszámolómban elemeztem és hivatkoztam is rá, ezért most nem térek ki a máig politikailag visszaköszönő, levonható tanulságokra, de a bírósági ítélkezés indokoltan felveti a jelenlegi politikai kétharmados hatalom elodázhatatlan felelősségét is!
Az ítélet – mely kiborított – oly módon “torolja” meg döbbenetes módon a bűnelkövetők bűntetteit, hogy a szóban elhangzott bírói indoklásban tételesen felsorolja a vádhatóság által az elkövetők terhére rótt bizonyított bűncselekményeket.
Felsorolja terhükre a csoportos a tettestársi bűnelkövetést és a hivatalos rendőri szerv által elkövetett okirathamisítás bűntetteit is, merthogy ők állították ki az okiratot Fábián Gábor akkori terheltjük bántatlanságáról. Igaz a jelentésükön csúfolkodó aláírásukat – nyilván közreműködői tanácsra – hol elismerték a nyolc éves tárgyalás egyes szakaszaiban, hol nem!
A BTK korábbi, még “békebeli” szankcióit hívta az eljáró bíróság ítéletében a két bűnöző ellen indoklásában, mert enyhébb büntethetőséget kínált részükre.
Ezek után kezd az ítélkező szégyenteljes “szerecsen mosdatásba” a nyílt tárgyalás elé tárva az úgynevezett “fáradtan túlterhelt” rebiszesek “jórendőrképét”, akik nem csak a “közrendet szolgálják”, hanem egyben rosszul fizetett családapák is!
A bíróság egyben gyorsan segítségére sietve a védelemnek tételes mentőövként felkínálva az idő múlását, mint burkolt elévülést!
A büntetés természetesen arányban áll a bíróság szigorával: napi 300 forint, meg 300 napon keresztüli meg nem fizetése, azaz 90 ezer forint fejenkénti büntetés vagy annak közel egy éven keresztüli börtönben történő leülése. A “példátlan szigort” még tetézte az eljárási költségek (110 ezer forint) felosztása a két haramia között fele-fele arányban.
“Természetesen nem esett szó az ítéletben, főnökük Vágó haramiavezér esetleges felelősségre vonásáról sem – bízom benne ,hogy az ujjeltörő sem ússza meg! (Információnk szerint ez a csóka 1 év 8 hónapot kapott, amiből állítólag 8 hónapot le is ült. A többi letöltendő időszak, meg csak úgy elúszott – szerk.)
A bíróság ítéletében, annak kifizetése után teljes büntetlenséget garantált a két imposztornak.
Hát nem és ezerszer nem!
Akkor 2006-ban mi sokan érintettként megfogadtuk,olyan szabad országot és olyan szabad jogrendszert akarunk és érte küzdünk, ahol elképzelhetetlenek az, hogy az ilyen bűnözőket futni hagyják!
Nagyon komolyan veszem fogadalmam bármilyen érdeket is sértek ezzel!
Felhívom az úgynevezett “jogvédők” figyelmét (TASZ, Helsinki Bizottság stb.), hogy jócskán az ő saruk is ez a fajta” igazságtétel” tűrés, mely alól kivétel csak a bűncselekményeket tüzetesen vizsgáló és feltáró munkáját már sikerrel befejező CJB (Cilvil Jogász Bizottság), és most is egyre nagyobb aktivitásra kényszerülő (NJSZ) Nemzeti Jogvédő Szolgálat a kivétel, mely számos jelenleg még folyó eljárásban tartja forrón az igazságosság pallosát. Szégyen tehát valamennyiünkre ez a még nem jogerős ítélet, akik megéltük azokat a napokat sok ezren. Sértettként el nem ítélhető módon az igazságosságra vágyunk.
Szerencsénkre a rövidlátó védelem föllebbezett a mégoly arcpirítóan enyhe ítélet ellen is, reménykedve bűnöző védenceik teljes felmentésében (az ügyészség még “Gondolkodik” a föllebbezésen).
Így van reményünk egy hivatásszerető és bátor bíróság valódi, az elkövetett bűnök súlyának félelem nélküli, tisztességes eljárásban történő ítélethozatalára.
Mi 2006 jogsértettjei ígérhetem ismételten ott leszünk és figyelni fogunk!
Budapest 2014 nov 28.
Reiner Péter
2006. október 23. brutalitásának bemutatása Brüsszelben
http://indavideo.hu/video/2006_oktober_23_brutalitasanak_bemutatasa_Brusszelben