Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2012. júl. 24.
Az Országgyűlés tavaly az 555. évforduló tiszteletére a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. A javaslatot fideszes és kereszténydemokrata politikusok nyújtottak be, ellenszavazat nélkül, a szocialista képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Ház. Budapesten díszsortűzzel, hajókötelék felvonulásával, Hunyadi János szobrának megkoszorúzásával emlékeznek. A nándorfehérvári diadal belgrádi emlékhelyén koszorúz Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
Az ország két részre szakadt Zsigmond király halála után. Az egyik fele V. Lászlót (csak 1453-ban foglalta el a trónt), a másik a lengyel Ulászlót látta volna a trónon. Hunyadi János kormányzó kihasználta a bizonytalanságot és a tettek mezejére lépett, magához ragadta a kezdeményezést, saját hadseregével és a délvidéki parasztok (köztük szerbek) 18 ezres tömegével vette fel a harcot a török ellen.
A támadás július 4-én indult, a várat Szilágyi Mihály védte. Hunyadi 14-én ért a várhoz. Július 21-én ledőlt a vár fala, a törökök bejutottak a vár közepébe, de akkor Hunyadi kinyitotta a várkapukat és a páncélos lovasokkal leverte a támadást. A védők július 22-én törtek ki a várból, és verték szét a török hadakat. A győzelem mintegy 70 évre megállította az oszmánok európai terjeszkedését. A magyar táborban a csata után kitört a pestisjárvány, amely miatt Hunyadi is meghalt augusztus 11-én. A nyugati világ hősként ünnepelte a magyar és sereget, akik egy időre visszatartották a török támadásokat.
A dicsőséges csata emléke máig a mindennapok része, hiszen a déli harangszóval erre is emlékezünk. III. Callixtus pápa 1456 júniusában úgynevezett Imabullájában írta elő a déli harangszót az egész keresztény világra, hogy imához szólítsa a keresztényeket a magyar keresztes sereg nándorfehérvári győzelméért. A győzelem után a pápa módosított a rendeleten: Isten meghallgatta a könyörgést, ezért ezentúl a déli harangszó alatt elmondott imák legyenek a hála hangjai. A nándorfehérvári hősökre emlékszik a déli harangzúgás immár 556 éve.
Az ország két részre szakadt Zsigmond király halála után. Az egyik fele V. Lászlót (csak 1453-ban foglalta el a trónt), a másik a lengyel Ulászlót látta volna a trónon. Hunyadi János kormányzó kihasználta a bizonytalanságot és a tettek mezejére lépett, magához ragadta a kezdeményezést, saját hadseregével és a délvidéki parasztok (köztük szerbek) 18 ezres tömegével vette fel a harcot a török ellen.
A támadás július 4-én indult, a várat Szilágyi Mihály védte. Hunyadi 14-én ért a várhoz. Július 21-én ledőlt a vár fala, a törökök bejutottak a vár közepébe, de akkor Hunyadi kinyitotta a várkapukat és a páncélos lovasokkal leverte a támadást. A védők július 22-én törtek ki a várból, és verték szét a török hadakat. A győzelem mintegy 70 évre megállította az oszmánok európai terjeszkedését. A magyar táborban a csata után kitört a pestisjárvány, amely miatt Hunyadi is meghalt augusztus 11-én. A nyugati világ hősként ünnepelte a magyar és sereget, akik egy időre visszatartották a török támadásokat.
A dicsőséges csata emléke máig a mindennapok része, hiszen a déli harangszóval erre is emlékezünk. III. Callixtus pápa 1456 júniusában úgynevezett Imabullájában írta elő a déli harangszót az egész keresztény világra, hogy imához szólítsa a keresztényeket a magyar keresztes sereg nándorfehérvári győzelméért. A győzelem után a pápa módosított a rendeleten: Isten meghallgatta a könyörgést, ezért ezentúl a déli harangszó alatt elmondott imák legyenek a hála hangjai. A nándorfehérvári hősökre emlékszik a déli harangzúgás immár 556 éve.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók