A Dél Keresztje (latin: Crux] a déli égbolt legkisebb, de egyik leghíresebb csillagképe. A Kentaur csillagkép öleli át, a Szeneszsák-köd alatti szomszédja a Légy csillagkép. Az északi féltekéről csak a 20. szélességi kör alatt látható, a horizont közelében. Nevét négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis.
A Dél Keresztje csillagkép olyan jellegzetes, hogy nagyon sok ország kultúrájában található vele kapcsolatos legenda vagy utalás.

Ausztrália: az őslakosok csillagászatában a Szeneszsák egy emu feje, a csillagkép pedig egy fán ülő oposszum.
Új-Zéland: a maorik Te Punga-nak, horgonynak hívják a csillagképet
Tongában a neve Toloa, egy Kacsa, amelynek repülés közben megsebesül az egyik szárnya, mert két ember, az α és a β Centauri hozzávágott egy követ. A Szeneszsákot Humunak nevezik, ami íjhalat jelent.
Peru: az inkák nyelvén a Crux-ot Chakana-ként ismerik, ami magyarul lépcsőt jelent (chaka: híd, kapcsolat; hanan: fent magas).
Indonéziában és Malajziában a Crux neve Buruj Pari, (The Stingray = közönséges mérges rája).
Az ősi hindu csillagjóslásban a Crux neve Trishanku.
A tuareg törzsben a Dél Keresztje: Maerua crassifoliafa.
A csillagképről a Crosby, Stills és Nash együttes is énekelt egy dalt, a szerzők: Rick Curtis, Michael Curtis, és Stephen Stills.
A csillagkép legfényesebb csillagai megtalálhatóak Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és Szamoa zászlaiban, ezen kívül Ausztrália Victoria államának, Ausztráliai fővárosi területének, Északi területének, Chile Magellán Régiójának és az USA 1. Tengerészgyalogos Hadosztályának a zászlaján.
Csillagok
α Crucis - alfa 1,2 Crucis – Acrux. Többszörös rendszer, amely vizuálisan kettőscsillagnak látszik; egyik összetevője (α1) 1,58 fényrendű, a másik (α2) látszólagos fényessége 2,09 magnitúdó. Mindkét csillag színképe korai típusú B1 (kékesfehér). A Földtől való távolságuk 300 fényév. Az első összetevő abszolút fényessége -3,4 fényrend, a másodiké -2,9 fényrend. Az α1 komponens egy spektroszkópiai kettős. Az Acrux az égbolt 12. legfényesebb csillaga, látszólagos fényessége 0,77 magnitúdó.
β Crucis - Mimosa, 1,5 fényrendű, kékesfehér csillag, a B1 színképtípusba tartozik. 340 fényév távolságra van. Abszolút fényessége -4,5 fényrend. Spektroszkópiai kettős.
γ Crucis - Gracus: 1,65 magnitúdójú vörös óriás, két kísérővel.
μ Crucis: kettőscsillag, már kis távcsővel is megfigyelhető. A csillagpáros kékesfehér, negyed- és ötödrendű csillagokból áll.
Mélyég-objektumok[szerkesztés]
Csillaghalmazok, ködök és galaxisok együttes neve, kis távcsővel jól észlelhető fényesebb Messier (és NGC) objektumok. A mélyég objektumok fénye nem elegendő a színek észleléséhez (a szem ún, csap receptorainak aktiválásához), ezért ezek fekete-fehéren tűnnek fel. A Messier-katalógus tartalmazza a legfényesebb mélyég-objektumokat.

NGC 4609 nyílthalmaz
NGC 4755 vagy Ékszerdoboz nyílthalmaz
NGC 4103, nyílthalmaz
NGC 4349, nyílthalmaz
Szeneszsák
Searchtool right.svg Bővebben: Szeneszsák-köd
A Kentaur és a Légy csillagképekbe átnyúló porköd. Feltűnő jelenség, mert a csillagokban gazdag Tejút egy részét eltakarja. A kiterjedése mintegy 7° x 5° . A sötét porködök kategóriájába tartozik, legyengíti a mögötte lévő csillagok fényét, s ezáltal az égbolton csillagmentes területek alakulnak ki. A Szeneszsákban százszor akkora az anyagsűrűség, mint az átlagos intersztelláris anyagban. A mai ismertek szerint az ilyen típusú ködökből a Szeneszsák van a legközelebb a Földhöz.