Mindenki tudja, hogy a denevérek ultrahangok segítségével tájékozódnak. Azt viszont kevesen értik, hogyan is teszik ezt. Hogyan hozzák létre az ultrahangot? Hogyan érzékelik? Hogyan tudja egy százfős denevércsapatban egy egyed megismerni a saját hangját?
Hogyan tájékozódnak a denevérek?
A denevérek az emberi fül számára érzékelhetetlen, magas frekvenciájú ultrahangokkal tájékozódnak. A kibocsátott hullámok a tárgyakról, élőlényekről visszaverődnek. A visszaverődő hangimpulzusok pontos távolság- és nagyságérzékelést biztosítanak.

Hogyan hozzák létre az ultrahangot?
A többi emlőshöz hasonlóan hangképző szervük a gégefő, illetve az ott található hangszálak. A hang frekvenciáját a hangszálakhoz kapcsolódó izmok szabályozzák. A hanghullámok fajtól függően vagy az orr- vagy a szájnyíláson távoznak.
Itt lelassítva meghallgathatod egy denevér hangját (tízszseres lassítás után már az emberi fül is érzékeli) egyszerű repülés közben és mikor éppen kikerül egy tárgyat , ezért szaporítja a hangokat.

Hogyan érzékelik az ultrahangot?
A fülükkel. A denevérek füle az emberi fülhöz hasonló felépítésű. A hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát, majd három aprócska csont (kalapács, üllő, kengyel) közreműködésével a rezgés továbbítódik a hangérzékeny sejtekhez. Az impulzus kibocsátásakor a kalapácshoz és a kengyelhez kapcsolódó fejlett izmok összehúzódnak, így fülük erre az időre kikapcsolódik. Ezután az izmok elernyednek és a fül ismét fogadja a visszavert hangjeleket.

Hogyan tájékozódnak az ultrahang segítségével?
A denevérek vadászat közben átlagosan 10 impulzust bocsátanak ki másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy hasonló képet kapnak, mint amit mi egy stroboszkópos szórakozóhelyen láthatunk. Mikor észreveszik a rovart, impulzusszámuk 200-ra emelkedik másodpercenként. Ez már annyira gyors információszerzés, hogy folyamatos látásként képzelhetjük el.
Miért nem használják állandóan a magas impulzus kibocsátást?
A gyors impulzusszám csak közeli célpontoknál alkalmazható.
Ha az egyik impulzus túl hamar követi az előzőt, akkor összekeveredhet annak visszhangjával, amely a távoli tárgyról visszaverődőt. Természetesen energetikai szempontból sem lenne kedvező, hisz az impulzuskibocsátás és -érzékelés energiaigényes folyamat.

Miért nem keverik össze saját visszhangjukat más denevérek visszhangjával?
A választ még nem tudjuk, de úgy tűnik, létezik egy idegenszűrő berendezésük. A kísérletek során más impulzusokkal az állatok csak nehezen téveszthetők meg. Ha saját impulzusaikat rögzítjük és azt visszajátsszuk nagy eséllyel megtéveszthetők.
..................................................................................................................
A videón egy kísérlet sorozatot láthatunk, amelyből az derült ki, hogy hiába a fantasztikus ügyesség, a nagyvárosokba bekerült egyedekből, 21-ből, 19 nekicsapódik a magas házak ablakainak, amelyek becsapják az érzékelésüket, mivel a tükör hatásuk miatt elterítek a fényt vagy elnyelik így késve kapják csak meg a visszaverődő jeleket amiből tájékozódhatnak. Engem már kétszer is harapott meg denevér, úgymond denevér mentés közben. Elmondhatom, hogy nem egy kellemes élmény. :)