Walter-Kühne: Fantázia az "Anyegin" c. opera témáira
Razvaljajeva Anasztázia, hárfa (www.anastasiarazvalyaeva.webs.com)
A felvétel a Zeneakadémia AVISO studiójában készült 2014 februárban.
Fotó: Raffay Zsófi (blog.raffayfoto.hu)
----------------------------------------­
A hárfa mint hangszer népszerűsége Oroszországban természetesen francia hatásra alakult ki. Már Nagy Katalin uralkodása idején számos zenész érkezett az országba. Az uralkodó 1764-ben megalapította a Szmolnij Intézetet, melynek 1765-ben hárfákat is vásárolt Párizsból. Szentpéterváron színházakat alapított, ahol koncerteket rendeztek, és fokozatosan az egész nemesség körében divatos, kedvelt hangszer lett a hárfa.
Ekaterina Walter-Kühne (1870-1930) a 19-20. századforduló orosz hárfaművészet legnagyobb mesterei közé tartozik. Kiváló szólista volt, zenekari muzsikus, tanár és zeneszerző. 1870-ben született Szentpéterváron, német eredetű családban. Tizenhárom éves korától játszott zenekarban - elsősorban az szentpétervári Olasz Operában - és arisztokrata szalonokban, ahol zongoraművekből készült saját átiratait játszotta. 1890-es évektől a Szmolnij Intézetben, 1904-től a Szentpétervári Konzervatóriumban tanított. Nagyszerű átiratokat készített, emellett kiválóan improvizált. Elsősorban szentpétervári szalonokban adott koncerteket - rendkívül nagy sikerrel -, ahol zongoraművek átiratait és a kor népszerű operáinak témáira improvizált fantáziákat és parafrázisokat adta elő.