445 Loop készítése
1
0
2011. febr. 20.

Galgamácsa a Vital tv-ben. A felvétel 2011. januárjában készült.

0
0
0
Méret:pxpx

Videó jelentése.

Mi a probléma?

  • Szexuális tartalom
  • Erőszakos tartalom
  • Sértő tartalom
  • Gyermekbántalmazás
  • Szerzői jogaimat sértő tartalom
  • Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
  • Szexuális visszaélés, zaklatás

Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.

...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzászólások
Követés emailben
Szólj hozzá!
thumb
Villányi Péter vagyok, aki - többek között - szerzője Galgamácsával foglalkozó Mácsai huncutságok című könyvnek (Akadémiai Kiadó, 2010). A feleségem Gulyás Magdolna, a Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület alapítója és elnöke.
Föl kell hívnom a figyelmet arra, hogy Vital tv által forgatott Galgamácsát bemutató film 8. részében Balatoni Imre, a galgamácsai Művelődési Ház jelenlegi vezetője valótlan, hamis kijelentést tett Galgamácsa nemzetiségi összetételével kapcsolatban. Balatoni Imre ezt mondta: "A szlovák betelepülés után van egy jelentős, még most is itt élő szlovák ajkú vagy nemzetiségű" (népcsoport Galgamácsán). Ez az állítás nem felel meg a tényeknek. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson Galgamácsa 1983 fős népességéből 18-an vallották magukat hazai kisebbséghez tartozónak, ebből 8 fő német, 3 fő román, 4 fő szlovák, 1 fő szlovén és 2 fő ukrán nemzetiségű (Forrás: 2001. évi népszámlálás 6. Területi adatok, 6.14 Pest megye II. kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002).
Nézzük a történelmi előzményeket. A török hódoltság megszűnte után a megritkult népesség pótlására önkéntes vándorlás kezdődött a fölső-magyarországi vármegyékből. A Mácsára újonnan érkezők döntően magyarok, kisebb számban szlovákok voltak. Welmmann Imre akadémikus megállapította, hogy e vándorlás során a Galga-völgy minden falujába érkezett szlovák népesség is. Egyes falvakban a szlovákok többségbe is kerültek, Mácsán a magyar elem fölénye megmaradt a 18. század 2. felében is. A lényeges kisebbségben levő szlovák bevándorlók beolvadtak a magyar lakosságba (Forrás: Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 7. Stephaneum Nyomda. Budapest, 1933). A 19. század elején ismét szlovák telepesek jelentek meg Mácsán, azonban számuk a falu akkori összlakosságához képest nem volt jelentős. Ez a szlovák népesség is hamar asszimilálódott. Pesty Frigyes, a későbbi akadémikus 1863-64-ben megkísérelte összegyűjteni Magyarország földrajzi neveit. A községi jegyzőkhöz eljuttatott kérdőíve kérdéseket tartalmaz a falu nevével, megtelepülésével és lakóinak származásával kapcsolatban. Az 1864-ben Mácsáról visszaküldött válaszok között ez olvasható (betűhíven közlöm): "Mácsa községet eredetileg tiszta magyar nép lakta, 1818ik évben azomba egy úttza mely mai napig tobánynak neveztetik, felső videki tótok által népesített, jelenleg azomba már azokis tiszta Magyarrá fajultak, úgy hogy alig egykét öreg élmég a letelepedetekböl, s az is már csak töredezve beszélli a tót nyelvet" (Forrás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából: Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Közreadja Bognár András. Pest megyei téka 6. Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Szentendre, 1984). Tehát a csekély számú szlovák telepes már 1870-es évekre elvesztette a nyelvét, beolvadt (asszimilálódott) a mácsai magyar lakosságba. Vagyis az 1870-es évek óta nem beszélhetünk a Balatoni Imre által emlegetett szlovák ajkú vagy nemzetiségű népcsoportról.
Nem föltételezem, hogy Balatoni Imre szándékosan fest hamis képet Galgamácsa nemzetiségi összetételéről. Tévedésének oka a tudatlanság, a tapasztalatlanság, az ismeretek hiánya. Az lenne a javaslatom Balatoni Imrének, hogy - habár nem Galgamácsán lakik -, próbáljon időt szentelni arra, hogy minél több galgamácsai lakossal ismerkedjen meg, és figyelje meg, hogy hogyan, milyen nyelven beszélnek egymás között. Menjen el az élelmiszerboltokba, az iparcikk boltokba, a postára, a gyógyszertárba, a kocsmákba, a polgármesteri hivatalba, a templomba, sportrendezvényekre, temetésekre, a búcsúba, esetleg a Művelődési Ház rendezvényeire, vagy egyszerűen csak sétálgasson nyitott füllel a falu utcáin. Tapasztalni fogja, hogy nem hall szlovák beszédet. Alapos megfigyelés után rá kell majd jönnie, hogy nem létezik az általa emlegetett szlovák ajkú népcsoport Mácsán. Én az 1970-es évek elején kerültem Galgamácsára, (habár én sem itt lakom.) Azóta számtalan helyen megfordultam a faluban, megannyi házban jártam, de szlovák beszéddel 40 év alatt nem találkoztam (Nem vehetjük itt figyelembe azt az egy-egy házastársként Mácsára került környékbeli szlovák falvakból származó szlovákot, aki szlovákul tud, de az anyanyelvét Galgamácsán, a magyar faluban nem használja.)
Felhasználó videói
1 | 2
következő
Válassz felhasználónevet!

Ezen a néven jelennek majd meg a videóid és a kommentjeid.

Felhasználónév...:
Mehet
Felhasználódat regisztráltuk!
Felhasználódat regisztráltuk, szánj néhány percet a profilod Beállítására, amit a Beállítások menüpont alatt tudsz megtenni!

Hozzászóláshoz lépj be az Indapassoddal!

VAGY