2017. július 30.
98 évvel ezelőtt a városban szerveződött meg, s innen indult el a Nemzeti Hadsereg Siófok, majd Budapest felé. Ma felvonulással, koszorúzással, versekkel, beszédekkel emlékeztek meg az évfordulóra, az előző napokban pedig megkoszorúzták a Horthy haderejét pénzzel támogató zsidó polgárok sírját, valamint itt jártak a kormányzó rokonai.
Hagyományosan minden év nyarán megemlékeznek arra Szegeden, mikor Horthy Miklós és az általa vezetett Nemzeti Hadsereg elindult a városból, hogy Siófokra áthelyezve a székhelyét fokozatosan kiterjesszék hatalmukat Magyarország megmaradt területére.
Pénteken a Nemzetegyesítő Mozgalom elnöke és társai megkoszorúzták annak a két zsidó származási szegedi polgárnak – Wimmer Fülöpnek és Beidl Samunak - a sírját, akik 1919-ben anyagi támogatást nyújtottak a Nemzeti Hadsereg felállításához. Másnap a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnökének a sírját koszorúzták meg a Belvárosi temetőben a Horthy-család itthon élő tagjai, egyesületként működő Vitézi Rend szervezetek képviselői, a Magyarok Szövetségének és a Nemzetegyesítő Mozgalomnak a tagjai
Az alsóvárosi ferences templomban Darvas-Kozma József csíkszeredai plébános és egyben a Vitézi Rend ottani székkapitánya celebrált misét. Később átvonultak a Földmíves utca 7. szám elé. A gazdakör egykori épületének falán állt az az emléktábla, amely az 1919-es események emlékét őrizte, majd a II. világháborút követően eltűnt, s csak a rendszerváltás után került elő egy padlás rejtekéből.
„98 éve – 1919 júliusában – néhány jó magyar megalakította a Nemzeti Hadsereget, mely nélkül ma nem lenne Magyarország! A kurdok sorsára jutott volna a magyarság is, akik nyolc országba lettek szétszórva, és ma sincs önálló hazájuk!” – fogalmazott Bene Gábor a rendezvény kezdetén. Meggyőződése, nem történhetett volna meg a megszállás, ha Károlyi Mihály kormánya nem akarja felülírni a páduai fegyverszünetet, mert az „nem tartalmazott semmiféle megszállási övezetet, a hadaink idegen földön álltak, s csak a határunkig kellett volna visszavonni őket”. Rámutatott, még ennél is nagyobb területet kívántak megszállni a későbbi Kisantant tagállamai: „Ha 1919-ben nem alakul meg a Nemzeti Hadsereg, akkor ma a szegediek, pécsiek szerb állampolgárok, a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint Budapest lakosai román, a miskolciak pedig szlovák állampolgárok lennének!” – vélekedett.
Később a Honvéd téri református templomnál, majd az Aba-Novák Vilmos freskóival díszített alkotásnál, a Hősök kapujánál emlékeztek. Felelevenítették a Kass Szálló épületénél, hogy egykor itt szállt meg Horthy Miklós, miután kenderesi birtokáról Szegedre érkezett. A program a Horthy Csónakházon fejeződött be késő délután.
Tóth Marcell