...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Katie Melua eddigi egyetlen fellépése szülőhazájában, Grúziában, két dalt énekelt a "Rózsás forradalom" kétéves évfordulóján rendezett ünnepségen, Tbilisziben. Akkor még úgy látszott, Grúzia szép jövő előtt áll, és vége a zűrzavaros időknek... azután jött 2008. augusztusa. Katie agusztusi blogbejegyzése a történtekről: http://patreides.extra.hu/km_gruzia.html
Tényleg elgondolkodtató, hogy mit érez olyankor az ember, mikor a hazájában háború dúl, és mégis kell tovább tenni a dolgunkat, énekelni, mosolyogni, mások kedvében járni, stb. Nagyon közhelyes, de tényleg így van. Én sokáig voltam távol a szülőföldemtől, háború sem volt, mégis néha nyomasztóan éreztem a szülőföld hiányát. Ilyenkor csak az segítene, ha hirtelen otthon tudna teremni az ember. Bocs a személyeskedésért.
Jár a csilag a drágámnak:***********************************
"Amikor háború van, az mindig valami távoli földön van, és azután átváltanak az időjárásra és a sporthírekre..."
Innen fentebb kimaradt egy szó ("időjárásra"), bocs...
"...A legrettenetesebb nap a múlt hétfő volt, amikor nem tudtam elérni senkit, beleértve az anyámat és az öcsémet, akik eredetileg nyaralni voltak ott..."
Katie teljes blogbejegyzése:
http://patreides.extra.hu/km_gruzia.html (magyarul)
http://www.katiemelua.com/blogs.html (eredeti)
"...Én majdnem megütöttem a tévét a távirányítóval, amikor áttértek a sporthírekre. Mialatt a konfliktus folytatódott Grúziában, én képtelen voltam elhinni, hogy a világ körülöttem a szokásos módon működik tovább, vagy hogy én a normális módon teszem a dolgom.Különösen végigcsinálni ezt a két utolsó fellépést, nagyon különös érzés volt. Távolabbra kerültem ezektől, mégis soha nem éreztem magam olyan kellemesen és boldognak sehol máshol, mint a színpadon..."
"Ez az utolsó hét nap valóban megtörtént?
Ülök egy hotelszobában, Németországban, a nyári turném közepén, és a BBC World News közli velem, hogy a szülőföldem darabokra van szakítva. Ezen a héten egész idő alatt képtelen voltam nem figyelni a híreket. Sohasem láttam ehhez hasonlót ez előtt, sohasem éreztem magam ilyen kiszolgáltatottnak, magányosnak és dühösnek. Amikor háború van, az mindig valami távoli földön van, és azután átváltanak az és a sporthírekre..."