Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2025. júl. 9.
Jeki Gabriella
2025. július 7. 19:01
Több mint négy évtized után ismét magyar űrhajós dolgozik a világűrben: Kapu Tibor az Axiom Mission 4 keretében érkezett a Nemzetközi Űrállomásra. A küldetés nemcsak tudományos jelentőségű, hanem mérföldkő a magyar űripar és a HUNOR program szempontjából is. A NAPICSÁRT friss epizódjában az emberi jelenléttel zajló űrkutatás múltját, költségeit és jövőjét is elemezzük.
Több mint négy évtized után újra magyar űrhajós tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson. Kapu Tibor gépészmérnök június végén indult útnak az Axiom Mission 4 keretében, a NASA, az Axiom Space és a SpaceX közös küldetésében. Az utazás nem csupán tudományos jelentőségű: Magyarország az űrkutatás területén ismét aktív szerepet vállal, ráadásul egy sor hazai fejlesztésű kísérlet is helyet kapott az űrállomás fedélzetén. A HUNOR program révén a magyar tudomány és ipar egyaránt reflektorfénybe került.
A NAPICSÁRT friss epizódjában annak jártunk utána, mit jelent ma emberes űrutazást szervezni, és hogyan változott az űrkutatás gazdasági és technológiai háttere az elmúlt hatvan évben. Megvizsgáltuk, milyen kísérletek zajlanak most a világűrben, és milyen árakat fizetnek a helyekért a különböző országok vagy akár magánszemélyek. A videóból az is kiderül, miért lehet valódi mérföldkő a magyar részvétel.
A Nemzetközi Űrállomás, amely 16 ország közös projektje, ma is a nemzetközi tudományos együttműködés zászlóshajója. A magyar űrhajós jelenléte nem csupán szimbolikus: a HUNOR program célja, hogy hosszú távon kutatási és iparági előnyt szerezzen hazánk. A modern űrkutatás egyik fő hajtóereje ma már nem a presztízs, hanem a technológiai innováció, az adatgyűjtés és az űripar fejlődése – ez utóbbi mára önálló gazdasági ágazattá nőtte ki magát.
Az űrverseny története azonban nem ma kezdődött. Az 1960-as években indult szovjet–amerikai versenyfutás a Holdig és vissza tartott, ám a költségek akkoriban szinte elképzelhetetlenül magasak voltak. Egyetlen ülőhely az Apollo-programban 390 millió dollárt tett ki, míg ma a SpaceX Crew Dragon-ján ugyanez 55 millió körül mozog. Egy kilogramm rakomány fellövése mára néhány száz dollárra csökkent a hetvenes évek több tízezer dolláros szintjéhez képest. Az emberes űrrepülés nemcsak elérhetőbbé, de sokkal hatékonyabbá is vált – és ebben most Magyarország is aktív szereplő.
.................
Itt még nem történt hiba!
https://www.penzcentrum.hu/utazas/20250707/kiderult-a-igazsag-kapu-tibor-urutazasarol-ennyibe-kerult-valojaban-a-magyar-urhajos-kuldetese-1181724
....................
Itt már 5870 megtekintés 2025. júl. 7.
https://www.youtube.com/watch?v=4KV_OmLhD3g&t=6sTibor
2025. július 7. 19:01
Több mint négy évtized után ismét magyar űrhajós dolgozik a világűrben: Kapu Tibor az Axiom Mission 4 keretében érkezett a Nemzetközi Űrállomásra. A küldetés nemcsak tudományos jelentőségű, hanem mérföldkő a magyar űripar és a HUNOR program szempontjából is. A NAPICSÁRT friss epizódjában az emberi jelenléttel zajló űrkutatás múltját, költségeit és jövőjét is elemezzük.
Több mint négy évtized után újra magyar űrhajós tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson. Kapu Tibor gépészmérnök június végén indult útnak az Axiom Mission 4 keretében, a NASA, az Axiom Space és a SpaceX közös küldetésében. Az utazás nem csupán tudományos jelentőségű: Magyarország az űrkutatás területén ismét aktív szerepet vállal, ráadásul egy sor hazai fejlesztésű kísérlet is helyet kapott az űrállomás fedélzetén. A HUNOR program révén a magyar tudomány és ipar egyaránt reflektorfénybe került.
A NAPICSÁRT friss epizódjában annak jártunk utána, mit jelent ma emberes űrutazást szervezni, és hogyan változott az űrkutatás gazdasági és technológiai háttere az elmúlt hatvan évben. Megvizsgáltuk, milyen kísérletek zajlanak most a világűrben, és milyen árakat fizetnek a helyekért a különböző országok vagy akár magánszemélyek. A videóból az is kiderül, miért lehet valódi mérföldkő a magyar részvétel.
A Nemzetközi Űrállomás, amely 16 ország közös projektje, ma is a nemzetközi tudományos együttműködés zászlóshajója. A magyar űrhajós jelenléte nem csupán szimbolikus: a HUNOR program célja, hogy hosszú távon kutatási és iparági előnyt szerezzen hazánk. A modern űrkutatás egyik fő hajtóereje ma már nem a presztízs, hanem a technológiai innováció, az adatgyűjtés és az űripar fejlődése – ez utóbbi mára önálló gazdasági ágazattá nőtte ki magát.
Az űrverseny története azonban nem ma kezdődött. Az 1960-as években indult szovjet–amerikai versenyfutás a Holdig és vissza tartott, ám a költségek akkoriban szinte elképzelhetetlenül magasak voltak. Egyetlen ülőhely az Apollo-programban 390 millió dollárt tett ki, míg ma a SpaceX Crew Dragon-ján ugyanez 55 millió körül mozog. Egy kilogramm rakomány fellövése mára néhány száz dollárra csökkent a hetvenes évek több tízezer dolláros szintjéhez képest. Az emberes űrrepülés nemcsak elérhetőbbé, de sokkal hatékonyabbá is vált – és ebben most Magyarország is aktív szereplő.
.................
Itt még nem történt hiba!
https://www.penzcentrum.hu/utazas/20250707/kiderult-a-igazsag-kapu-tibor-urutazasarol-ennyibe-kerult-valojaban-a-magyar-urhajos-kuldetese-1181724
....................
Itt már 5870 megtekintés 2025. júl. 7.
https://www.youtube.com/watch?v=4KV_OmLhD3g&t=6sTibor
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók