Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2014. jan. 29.
Álla még Murányvár szüzi épségében,
Hozzáférhetetlen szikla tetejében ...
Széditő magasra helyezték e várat,
Hová felrepülve a madár is fárad,
Óriás kőszálak viselik ott gondját,
És, mint féltő kincset, tényerőkben hordják.
(Arany: Murány ostroma.)
A Murányi-fennsík főleg gyalogtúrákra nyújt lehetőséget, mivel 300 km hosszú kijelölt gyalogos turistaösvény található a területén. Kiindulási pontként - és egyben mintegy a nemzeti park kapuiként - a park szélén található községek szolgálnak -- elsősorban Muráň (Murányalja), Tisovec (Tiszolc), Pohronská Polhora-Michalová (Erdőköz), Červená Skala és Závadka nad Hronom (Ágostonlak). Megfelelők a feltételek a sízés, hegyi kerékpározás, hegymászás és a siklóernyőzés számára is.
Murány vára, (Felvidék, Gömör-Kishont vm.) Ma Szlovákia területén.
Először 1271-ben említik első urai a Jolsvaiak, utánuk a Bebekek voltak. 1401-ben a cseh Giskra kapta; Mátyás vezére, Szapolyai István a csehektől visszafoglalta. 1549-ben királyi birtok lett. 1609-ben a Széchyék kezére került. Mikor Széchy Mária a királytól I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez pártolt, III. Ferdinánd vezére, Wesselényi Ferenc ostrom alá fogta, majd a vár úrnője kezével (Gyöngyösi István: Marssal társalkodó Murányi Venus) a várat is birtokába vette (1644). A Wesselényi szövetkezés felfedezése után Lotharingiai Károly hg. elfoglalta (1672). 1706-ban Bercsényi Miklós birtoka lett, 1720-ban ill. Károly Koháry Istvánnak adományozta. A Koháryaktól a Koburg hg.-i család kezére jutott. Ma romokban hever.
Hozzáférhetetlen szikla tetejében ...
Széditő magasra helyezték e várat,
Hová felrepülve a madár is fárad,
Óriás kőszálak viselik ott gondját,
És, mint féltő kincset, tényerőkben hordják.
(Arany: Murány ostroma.)
A Murányi-fennsík főleg gyalogtúrákra nyújt lehetőséget, mivel 300 km hosszú kijelölt gyalogos turistaösvény található a területén. Kiindulási pontként - és egyben mintegy a nemzeti park kapuiként - a park szélén található községek szolgálnak -- elsősorban Muráň (Murányalja), Tisovec (Tiszolc), Pohronská Polhora-Michalová (Erdőköz), Červená Skala és Závadka nad Hronom (Ágostonlak). Megfelelők a feltételek a sízés, hegyi kerékpározás, hegymászás és a siklóernyőzés számára is.
Murány vára, (Felvidék, Gömör-Kishont vm.) Ma Szlovákia területén.
Először 1271-ben említik első urai a Jolsvaiak, utánuk a Bebekek voltak. 1401-ben a cseh Giskra kapta; Mátyás vezére, Szapolyai István a csehektől visszafoglalta. 1549-ben királyi birtok lett. 1609-ben a Széchyék kezére került. Mikor Széchy Mária a királytól I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez pártolt, III. Ferdinánd vezére, Wesselényi Ferenc ostrom alá fogta, majd a vár úrnője kezével (Gyöngyösi István: Marssal társalkodó Murányi Venus) a várat is birtokába vette (1644). A Wesselényi szövetkezés felfedezése után Lotharingiai Károly hg. elfoglalta (1672). 1706-ban Bercsényi Miklós birtoka lett, 1720-ban ill. Károly Koháry Istvánnak adományozta. A Koháryaktól a Koburg hg.-i család kezére jutott. Ma romokban hever.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók