1956. november 1-jén Kádár János elmondta az addigi legmarkánsabb rádióbeszédét a forradalom kezdete óta, amelyben Rákosiék bűnének nevezte a sztálinizmust, dicsőséges felkelésként jellemezte a forradalmat, amely lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus. Ugyanez a Kádár János 1956. november 5-én rádióbeszédben közölte az ország népével a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását és felszólította a magyarokat a szocialista rend megvédésére, miközben Budapesten elkeseredett, véres utóvédharcokat folytattak a felkelők a fővárosba özönlött szovjet páncélos és gépesített egységekkel. Mi történt ebben a négy napban?
Az 1956. októberi magyarországi forradalom még ma is az egyik legkevésbé ismert eseménynek számít, számtalan mozzanatra a mai napig sincs egyértelmű magyarázat. Ezek közé tartozik az is, hogy november 1-je és 4-e között pontosan mi is zajlott le, hiszen számtalan olyan tényezőt lehetne felsorolni, amelyek befolyásolták e négy nap eseményeit, de amelyekről valószínűleg sosem lesznek teljes körű ismereteink, mert "csupán" a háttérből hatottak az események menetére.

E film készítői is jórészt csak találgatnak, miközben megpróbálnak valamiféle magyarázatot adni Kádár János viselkedésére. A filmből kiderül, hogy Kádár a különösebb tehetségének hiánya és a szürkesége ellenére is vélhetően jóval nagyobb taktikus volt, mint amilyennek hihetnénk, s egy bonyolult sakkjátszmában megpróbált ügyesen lépkedni. Arra a kérdésre persze nehéz választ adni, hogy amikor Kádár elfogadta a szovjetek "helytartójának" a pozícióját, azzal megmentette-e az országot egy még nagyobb pusztulástól, vagy csak a saját érdekeit érvényesítette, s hazaárulást követett el. (Az viszont őt minősíti, hogy a szovjetek nem kérték Nagy Imre és társai kivégzését, ennek eldöntése kizárólag Kádár műve volt.)
1956. november 1-jén Kádár János elmondta az addigi legmarkánsabb rádióbeszédét a forradalom kezdete óta. A beszéd négy fontos jellemzője: 1. Rákosiék bűnének nevezte a sztálinizmust, és a nemzeti önérzet megsértését. 2. Dicsőséges felkelésként jellemezte a forradalmat, “amely lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus”. 3. Az ellenforradalmi törekvések és a Rákosi-önkényuralom visszatértének meghiúsításában a munkásokra és parasztokra számít, hogy megőrizzék a köztulajdont. 4. Bejelentette az új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulását, amely követeli a szovjet hadsereg kivonását.

Ugyanez a Kádár János 1956. november 4-én vörös csillagos tankokon érkezett vissza Magyarországra.

Mi történt abban a négy napban Moszkvában? Megzsarolták a szovjetek? Hruscsov megfenyegette volna? Vagy Kádár a kisebbik rosszat választotta volna, és inkább az új bábkormány feje lett, hogy így védje meg az országot a teljes eltiprástól?

Hős volt, vagy áruló?

A moszkvai történésekről szinte semmit nem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy miután a szovjet haderő eltiporta a magyar forradalmat, a megtorlások idején közel 300 embert végeztek ki és 30 ezer embert börtönöztek be. Kádár Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét is kivégeztette, bár ezt Hruscsov kifejezetten nem akarta. A megbüntetését igen, de a halálos ítéletet nem.

A Kádár-rendszer 32 évig tartott, és még a rendszerváltás után is sokan a XX. század legnagyobb magyar politikusának tartják.

Rendező: Babos Tamás
Forgatókönyv: Nóti-Nagy Attila
Zene: Hrutka Róbert
Narrátor: Stohl András
Producer: Nóti-Nagy Attila, Kissimon Erika
Gyártó: Central European Media Group

Közreműködött: Blaskó Péter, László Zsolt, Gyabronka József
Szakértő: M. Kiss Sándor

szereplő:
Wittner Mária Kanyó András Berecz János Jankó Béla Mécs Imre