Legyen világosság!
Tegnap volt a legnagyobb szegedi ünnepnap, amely Szegedet – s valószínűleg az egész országot – megmentette a jövőnek. A megemlékezés a Nemzeti Hadsereg első nagy toborzását idézi, amely 1919. július 27-én történt Szegeden, az alsóvárosi Földmíves utca 7.-szám alatti Népkörben. Annak elnöke Vajas József volt, aki egyszerű gazda létére kiváló szónok és kulturális szervező volt. A Népkörben mondta el tüzes és lelkesítő beszédét Zadravecz István ferences és plébános, valamint Horthy Mikós, aki akkor már nem hadügyminiszter volt – hiszen az Antant tiltakozott ellene –, hanem fővezér. Nem is sejthette senki, hogy az új hadügyminiszterrel mellérendeltségi viszonyba került Horthy Miklós milyen gyorsan válik komoly tényezővé, s darutollas katonáival együtt a haza megmentőivé. A Szegedre húzódó tisztek, tiszthelyettesek között a számarányukat meghaladó módon sok volt a zsidó származású, így joggal számíthattam volna már évek óta arra, hogy a helyi zsidó hitközség és zsidók is csatlakoznak hozzánk. Nem így történt. Sőt még személyemben is mocskoltak is a rendezvény megtartásáért. Pedig közöttünk annyira nincsenek rasszisták, hogy a Kass szálló (ez a régi Hungária) előtt tegnap, fejethajtottunk az egyetlen olyan köztéri szobor előtt is, amely egy kiváló cigányembert (a szegedi Dankó Pistát) ábrázolja. Ő biztosan hasznos tagja volt a magyar társadalomnak, neki nem kellett segélyért sem folyamodnia, mert alkotott. Ha tehát nem vagyunk sem rasszisták, sem zsidógyűlölők, akkor miért nem világosodhat meg a város lakossága a Horthy Miklós által Szegeden felállított Nemzeti Hadsereg ügyében, s miért nem büszke a város erre? A Szegedi Zsidó Hitközség egyik vezetőjének – Lednitzky Andrásnak – még arra is volt ideje, energiája és főleg lehetősége, hogy tavaly megtámadjon „történelmi tévedéseim” miatt. Pedig én - mint keresztény ember - a szerencsétlen és agymosott zsidóság alsó rétegeiért azóta is szoktam imádkozni. Nem a bankárkaszt gátlástalan uraiért és a corporatokrácia agyonfizetett és elvetemült éceszgéber tagjaiért teszem. Hanem azokért a zsidókért, akiket a kiválasztottság mítosza, vagy maga a bankárkaszt állít egy olyan helyre a világban, ahol szinte észre sem veszi, de árt az egész emberiségnek. Pedig a zsidóság eredetileg nem ártani szeretett volna, hanem használni. Ám a farizeusok, majd aranyborjút imádó követőik lassan leromboltak mindent, ami a zsidóságban tiszta és érték volt, s lassan csak a pénzmanipuláció maradt az övék. Amikor a Teremtő kimondta, hogy legyen világosság, akkor világosság lett. Ám ezt a világosságot a sátán iparkodik sötétté változtatni, s közben elhiteti velünk, hogy az a világosság. Mindezt leginkább az ingerek szubliminális manipulációval érik el, ami a modern televíziózás egyik legnagyobb trükkje. A szubliminális ugyanis olyan észlelés, amikor az inger rövid ideig vagy kis intenzitással jelenik meg, s az a tudatosság küszöbe alatt marad. Ez viszont nem zárja ki a tudatalatti rombolást, amit naponta tapasztalhatunk azoknál, akik "rágyógyultak" a televízió készülékek agymosására, főleg a szappanoperákra. Én azt szeretném, ha a zsidóság, rossz irányban „felhasznált” részei felébrednének végre, s bizony ezért imádkozom érettük is.
Szeged, 2013-07-28 Bene Gábor