Ellatogattunk egy kozeli Orang Asli (ez szo szerint eredeti embert jelent) faluba, amelyet szinten nagyon vartam. Ok az orszag dzsungel lakoi. Tudom, hogy az, ahogy amulva nezzuk oket hogy elnek a sajat kornyezetukben egy kicsit cirkuszi mutatvanyhoz hasonlit, de cserebe tamogatast kapnak, rizst, dohany, es amire szukseguk van. Raadasul a turistak vasarolnak az altaluk keszitett targyakbol, tehat szamukra jovedelmezo, nekunk egy uj vilag amibe bepillantast nyerhetunk.
Szamukat 600-700 fore teszik, akik kisebb csoportokban tomorulnek es nem maradnak sokaig egy helyen. Mivel hazaikat fabol es palmalevelbol keszitik, egyszeruen otthagyjak es odebballnak, amikor a kornyeken kezd kifogyni az elelem: a vadhus, a novenyek es gyumolcsok amiket az erdoben be lehet szerezni.
Minden kozossegnek van torzsfonoke es samanja, es a termeszeti istenekben hisznek. Nincs semmilyen tulajdonuk, a hasznalati targyaikon es ruhaikon kivul, bar utobbit csak akkor hasznaljak, ha turistak latogatjak oket, egyebkent felmeztelenul jarkalnak.
Nem jarnak iskolaba, ezert nem tudnak sem irni, sem olvasni. A varosba sem jarnak be emiatt, mert felelmetes szamukra. Elszigetelten, egymagukban szeretnek elni, az erdo megad mindent amire szukseguk van.
A ferfiak vadasznak heti 3-4 alkalommal, foleg kisebb allatokra, mokusra, majomra, madarra, viszont vaddisznora, szarvasra nem, mert szerintuk csak a talaj folott elo allatok tisztak. A nok foznek, erdei gyumolcsot, fuveket, yam gyokeret gyujtenek, ellatjak a gyerekeket, es zoldseget termesztenek ahol lehetseges. Vannak olyan torzsek akik kikoltoztek az erdo szelere es ott rizst is tudnak termeszteni es halaszni. A vadaszaton elejtett hust es minden mas etelt megosztanak egymassal.
Koran es csak egyszer hazasodnak, ha az egyik fel meghal, akkor egyedul elik le a hatra levo eletuket. Sok gyereket szulnek, egyik csaladnak 12 van.
Ott szulnek a dzsungelbe es a gyerek nevet is a termeszetbol veszik, ha pl. fa alatt, akkor annak a nevet kapja.
Ha valaki meghal a torzsben, akkor a tetemet becsomagolva felakasztjak egy fara, hogy az allatok ne egyek meg es a falu tovabb koltozik. Ha nem kapja el oket valami betegseg, altalaban 70-80 evet elnek.
Mai napig kb. masfel meteres, bambuszbol keszult fuvo csovel vadasznak, amit sajat kezuleg csinalnak. A nyilveg aminek az iranyitasban van szerepe egy nagyon konnyu fabol keszul, kessel faragjak, utana meg egy falevellel ami olyan mint a smirgli simara csiszoljak. A nyilhegyet meregbe martjak, -amit az Ipoh-fa (Antaris toxicaria) nedvebol nyernek ki-, ez azonnali szivleallast okoz az allatnal. Ezt kovetoen kivagjak a lovedek koruli reszt, es maris fogyaszthato.
Bemutattak nekunk, hogy kell ezt csinalni es ki is probalhattuk a celbalovest, termeszetesen nem mergezett nyillal. 30 meterre is elmegy a nyil es olyan erovel furodott a fa torzsebe, hogy nem tudtuk kihuzni.

Bovebb leiras:
https://shanghaibanelni.blog.hu/2020/05/18/taman_negara_247