Körülbelül a XII. században jelentek meg az első vízköpők, és a XIV. századra mindennapossá váltak a katedrálisokon. Ezek a kőszobrok, az esővíz elvezetésére szolgáló csatornák, kimeneti nyílásának a díszei. Ronda, démoni pofával, rendelkező ijesztő lények ők, kik egykor angyalok voltak, de elbuktak a megmérettetésben. Azért tették őket a templomok falaira, hogy elriasszák őket, hiszen önmaguk arcképével találkozni még a démoni erők sem szeretnek.
Valójában Lucifer és társai a teremtő jobbján ültek és magukra vállalták azt a hálátlan feladatott, hogy megosszák az embereket, hogy legyen miből tanulni és tapasztalatokat gyűjteni egy nemesebb világ felé. Ezután már az egyház ruházta fel őket démoni külsővel, hogy a félelem és rettegés magvát elvesse és fenntartsa, hogy ők mint az egyedüli üdvözítő lehetőség színében tüntesse fel magát.
Zene:
- My Dying Bride - - For my fallen angel
zene szövehe: As I draw up my breath And silver fills my eyes I kiss her still For she will never rise On my weak body Lays her dying hand Through those meadows of Heaven Where we ran Like a thief in the night The wind blows so light It wars with my tears They won't dry for many years Loves golden arrow At her should have fled And not Death ebon dart To strike her dead Haldokló mennyaszonyom a bukott angyalokért (gépi forditásban) Ahogy lélegzetet veszek, és ezüst tölti ki a szemem, még mindig megcsókolom, mert soha nem fog felkelni Gyenge testemen Haldokló kezét teszi át a Mennynek azon rétjein, ahová rohantunk, mint a tolvaj az éjszakában Olyan könnyű fúj a szél könnyeim Sok éven át nem száradnak meg. Szereti az arany nyílvesszőt. El kellett volna menekülnie, és nem a halálhoz.
Muszáj tennem ide hét év után egy olyan kiegészítést, hogy nagyon úgy fest, hogy ezek a démoni lelkek valahol mind a napig élnek és léteznek. Szerintem a negyedik dimenzióban az asztrál világ egy nagyon alacsony (pokoli) rezgésű szintjén. Emberi mércével hálátlan szerepkörben egyfajta rabszolga felügyelőként tevékenykednek, robotikus müködéssel egy nagyobb és hatalmes negativ erő szolgálatában. Ha van is még valamilyen szinten lelkük az egyfajta csoportlélek tudat a mesterükel összekapcsolva. Emberi lelkeket tartanak fogságban millió számra nem a Földön hanem egy másik élhető bolygón, az orion rendszerben. Regressziós hipnózisban való kapcsolafelvételt követően megnyilvánuló személy kontaktjából vontam le ezt a következtetést és szinkronicitás gyanánt mint ráerősités, hogy ezek a kőbe megformált lények nem csak a fantázia szülöttei hanem élő és létező negativ entitások, ugyanaznap jelent meg nekem egy másik igaz sci-fi könyvben a vízköpök mint a gonosz védelmezői.