A tizennégy és fél perces videón minden egyes 1945 és 1998 közötti ismert robbantás megjelenik, vagyis összesen 2053.



Megdöbbentő atombomba térkép
Kultúrpart
2010. július 11. 10:07
címkék: Atom, Film, Japán, Kortárs
Isao Hashimoto japán művész nevéhez több, atomfegyverekkel kapcsolatos mű fűződik. Az 1945-1998 címet viselő alkotás a világ atombomba robbantásait foglalja össze egy videóban.
A tizennégy és fél perces videón minden egyes 1945 és 1998 közötti ismert robbantás megjelenik, vagyis összesen 2053.



Az animáción az idő múlását egy metronóm jelzi, és minden másodperc egy hónapot jelöl. A „cselekmény” viszonylag lassan indul be, és a Manhattan projekt egyetlen kísérleti bombájával kezdődik, amit Hiroshima és Nagaszaki két bombája követ.

Pár perc múlva viszont beindul a gépezet, amikor is a szovjetek és a britek is csatlakoznak az atomhatalmak elit klubjához, a robbantások növekvő száma szép lassan eléri az évi közel 140-et, majd lassan csökkenni kezd, de a nyolcvanas évek közepéig így is megmarad a stabil évi negyven mini-bomba.

A világtérképen különböző színű és hangú villanások jelzik a különböző nemzetek által elkövetett kísérleteket, így a videót simán le lehetne adni egy masszív elektro bulin, a közepe pedig megállná a helyét egy modern szimfóniaként is.

Az alkotás megmutatja, hogy hány nukleáris töltetet robbantottak fel ténylegesen a Földön, bár az emberek tudatába csak a két rengeteg áldozatot követelő japán robbantás égett bele. Azóta, hiába költöttek rá dollármilliárdokat, és hiába robbantottak fel másik 2000 bombát, szerencsére nem vetettek be atomfegyvert háborúban.



Megdöbbentő atombomba térkép
Kultúrpart
2010. július 11. 10:07
címkék: Atom, Film, Japán, Kortárs
Isao Hashimoto japán művész nevéhez több, atomfegyverekkel kapcsolatos mű fűződik. Az 1945-1998 címet viselő alkotás a világ atombomba robbantásait foglalja össze egy videóban.
A tizennégy és fél perces videón minden egyes 1945 és 1998 közötti ismert robbantás megjelenik, vagyis összesen 2053.



Az animáción az idő múlását egy metronóm jelzi, és minden másodperc egy hónapot jelöl. A „cselekmény” viszonylag lassan indul be, és a Manhattan projekt egyetlen kísérleti bombájával kezdődik, amit Hiroshima és Nagaszaki két bombája követ.

Pár perc múlva viszont beindul a gépezet, amikor is a szovjetek és a britek is csatlakoznak az atomhatalmak elit klubjához, a robbantások növekvő száma szép lassan eléri az évi közel 140-et, majd lassan csökkenni kezd, de a nyolcvanas évek közepéig így is megmarad a stabil évi negyven mini-bomba.

A világtérképen különböző színű és hangú villanások jelzik a különböző nemzetek által elkövetett kísérleteket, így a videót simán le lehetne adni egy masszív elektro bulin, a közepe pedig megállná a helyét egy modern szimfóniaként is.

Az alkotás megmutatja, hogy hány nukleáris töltetet robbantottak fel ténylegesen a Földön, bár az emberek tudatába csak a két rengeteg áldozatot követelő japán robbantás égett bele. Azóta, hiába költöttek rá dollármilliárdokat, és hiába robbantottak fel másik 2000 bombát, szerencsére nem vetettek be atomfegyvert háborúban.



Hashimoto 1959-ben született Japánban. 17 évig a pénzügyi szférában dolgozott, majd Tokióban művészetet, politikatudományt és menedzsmentet tanult. Ezután a Hakonéban lévő Lalique múzeum kurátora lett.

Ezt a művét 2003-ban kezdte el, hogy megmutathassa „az atombombák félelmetességét és hiábavalóságát”. Az alkotó szerint az atomfegyverkezés továbbra is a világ különösen súlyos és aktuális problémája.