Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2018. máj. 24.
A Csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza. IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkaért cserébe pedig búcsút engedélyezett. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt. Tehát Csíksomlyó a középkor óta jelentős Mária-kegyhelynek számít.
Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet – a hagyomány szerint – Szűz Máriának köszönhetik, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban. Nem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.
A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak.
A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére.
Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki… E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul. Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ennek alkalma.
Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet – a hagyomány szerint – Szűz Máriának köszönhetik, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban. Nem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.
A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak.
A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére.
Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki… E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul. Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ennek alkalma.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók