Hogyan függ össze a napi tejtermék- és húsfogyasztás a leggyakoribb civilizációs betegségekkel? Milyen kapcsolat van a Diatetikai Társaság, a Rák Társaság és a legnagyobb tej- és húsipari cégek között? Van-e ráhatásunk a rákra, cukorbetegségre, demenciára vagy a szív- és érrendszeri megbetegedésekre?

A filmből többek között megtudhatjuk, hogy:
- Világszerte 315 millió ember él diabétesszel.
- Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 10 különböző országból több, mint 800 tanulmányt nézett át és megállapította, hogy kapcsolat van a feldolgozott hús fogyasztása és a rák között
- Az diabétesz, az ízületi gyulladás, a szívbetegség, a demencia, az elhízottság és a rák az oka az elhalálozások 70%-ának.
- A cukorbetegséget nem az elfogyasztott cukor okozza, hanem a hús- és állati eredetű alapanyagokra épülő táplálkozás.
- Az elfogyasztott szénhidrát és a diabétesz fordítottan arányos egymással, azaz minél több szénhidrátot (nem feldolgozottat, hanem a növényekben természetesen előfordulókat) fogyasztunk, annál kevésbé valószínű, hogy cukorbetegség alakul ki nálunk.
- Napi egyszeri húsevés is 51%-kal növeli meg a diabétesz kockázatát.
- Az Amerikai Diabétesz Társaság honlapján húsos recepteket ajánlanak a betegeknek, holott a húsfogyasztás rosszabbítja a betegséget.
- Világszerte a szív- és érrendszeri megbetegedés a vezető halálok.
- Szinte ugyanannyi koleszterin van a csirkehúsban, mint a marhahúsban, így egyáltalán nem jelent kíméletesebb alternatívát.
- Napi egy tojás elfogyasztása olyan hatással van a szervezetre, mint 5 szál cigaretta elszívása.
- Az emberiség nagy része laktóz intoleráns.
- A tejben található IGF-1 növekedési hormon az elrákosodott sejtek burjánzását segíti elő.
- A sajtban lévő kazein az elfogyasztás után kazomorfinná alakul át, amely a morfiumhoz hasonló hatást vált ki a szervezetben és erős függőséget okoz.
- Az ember anyatejében 2.7 gramm/liter kazein van, míg a tehéntejben 26 gramm/liter, tehát egyáltalán nem tesz jót az emberi szervezetnek egy másik faj anyateje.
- Az antibiotikumok 80%-át a gazdasági állatokkal etetik fel.
- Csak Amerikában 20 000 ember halála köthető az antibiotikumokra rezisztens baktériumokhoz.
- A proteint, vagyis a fehérjét csak a növények képesek előállítani, tehát a növényekből jut az állatokba is. Csak és kizárólag a növények képesek megkötni a nitrogént a levegőből, melynek megtörik a molekula részeit és elegyítik az aminosavakkal, így megkapva a proteint.
- Az eddig vizsgált fajok közül az emberi faj anyateje a legalacsonyabb proteintartalmú.
- A legnagyobb és legerősebb élőlények mind növényevők, mint az elefánt, orrszarvú, bivaly vagy a gorilla.
- Az ember legközelebbi rokona a csimpánz, akinek a tápláléka 97%-ban növényi eredetű.
- Fogazatunk, gyomrunk és bélrendszerünk szerint a gyümölcsevők közé sorolható az emberi faj.

Érdekesség, hogy az Amerikai Rák Társaság megtagadta az interjút, amikor megtudták, hogy a rák és a táplálkozás kapcsolatáról szeretnék kérdezni őket. (A társaságot több nagy hús-, tej- és gyógyszeripari cég szponzorálja, mint ahogy az Amerikai Rák Társaságot és Amerikai Diatetikai Társaságot is.)