A JeruVille elnevezésű ifjúsági projekt Németországból indult. A színdarab egy virtuális várost belakva mesél egy határtalan világról, amelyben nincsenek előítéletek. Az előadás a Református Menekültmisszió vezetője kezdeményezésére jutott el Budapestre. Kanizsai-Nagy Dóra a JeruVille próbával egybekötött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a menekültmisszió azoknak segít, akik háborúk, vallási, etnikai, vagy politikai üldöztetés elől menekülnek Magyarországra. A reformátusok a beilleszkedésben és a hétköznapok megpróbáltatásainak megoldásában segítenek a migránsoknak. Munkájuk közben folyamatosan azt érzékelik, hogy jóval komolyabb társadalmi párbeszédre lenne szükség, ezért is határozták el, meghívják a magyar fővárosba az előadást. A projektvezető szerint a darab egyik fontos üzenete, hogy ne a látszatra, hanem az ismereten alapuló megtapasztalásra alapozzuk azt, hogy mit gondolunk a másik emberről. - A JeruVille egy platform, ahol a fiatalok megszólíthatják egymást és lebonthatják a falakat. Ez biblikus béketeremtésnek egy módja, mert hidat építünk az egymástól távol élő, más kultúrából érkező emberek között - véli Kanizsai-Nagy Dóra.

A konténerek a globalizált világ, a migráció és a mobilitás szimbólumai - mondta a darab díszlettervezője. - A konténereket egy olyan valóságos környezetbe helyeztük, ahol sokat lehet egy fiktív világról mesélni. Az üres konténereket a fiatalok élményeivel töltöttük meg. Claudia Tolusso hozzátette: a díszlet arra emlékeztet, mintha egy hatalmas kék rágógumi lenne a parkban eldobva, mivel a műfű és a konténerek is kék színűek. A díszlettel azt próbáljuk érzékeltetni, hogy mi a kapcsolat a valós és a virtuális világ között. Az igazi, valamint a műfű együttes jelenléte is ezt ábrázolja.

A neten megélt szabadság
A színdarab megalkotói segítettek abban, hogy a szereplők megtalálják saját karakterüket és pontosan megfogalmazzák üzenetüket, a többi között azt, hogy milyen menekültként élni Budapesten - mondta az előadás német rendezője. - Mi magunk korábban szinte semmit nem tudtunk Magyarországról, ezért budapesti előtanulmányok után adaptáltuk a darabot a magyar viszonyokra - árulta el Petra Lammers. A budapesti előadások korunk digitális forradalmát, a neten megélt szabadságot is megjelenítik. A karaktereknek természetesen Facebook profilja is készült - tette hozzá. Petra Lammers hangsúlyozta azt is, hogy a nézők is nagy szabadságot kapnak: eldönthetik melyik konténerre vagy jelenetre kíváncsiak, és melyikre nem, szabadon járhatják saját útjukat. A konténervárosban nemcsak a szereplők, a nézők is aktívak, végigjárják, felfedezik az eléjük táruló, határtalan világot.

Miért maradjak?
Magyarország a második legdepressziósabb ország a világon. Az emberek folyamatosan nyávognak körülöttem - mondja az egyik 17 éves szereplő. Traore Lili Fatime JeruVille-i karaktere a boldogság és boldogtalanság okára keresi a választ, és egyben provokál is: mi szól Magyarország mellett, vagy éppen miért keressünk máshol boldogulást. A nézők érvelhetnek hazánk mellett, majd végül Fatime minden előadáson eldönti ezek alapján: megy vagy marad.

Hat este
Az Egyetemisták Parkjában felépített konténervárosban csaknem harminc Magyarországon élő harmadik világbeli menekült, valamint hazai fiatalok játszanak hat estén át.

Az előadás ingyenesen látogatható.