Győri Vilmos verse.
---------------------------------------------------------------------------------------
A csata a keresztény Európa és a hatalmas Oszmán birodalom sorsát határozta meg döntően. Kiderült, hogy Zsigmond királyunk ide kevés volt, hogy mint a nevében is benne vagyon inkább volt ő Luxemburgi, vagy Német, Cseh vagy Itáliai uralkodó mint Magyar király. Nem is szívlelhette igazán a vad magyarokat, és uraikat, de nélkülük nem tudott volna nagyra törő terveket szövögetni Európa végső meghódításáról a császárság álmáról.
A pápa őt nevezte ki a törökök elleni csata vezérének, de volt anE hadjáratok ideje alatt több keresztény fejedelem, élükön Zsigmond királyunkkal szövetséget kötött a félhold ellen és 1396 tavaszán tekintélyes számú lovag vonult az Al-Duna vidékére. A seregben francia, lengyel és német vitézek sorakoztak a magyarok mellett. Zsigmond a bolgár Nagy-Nikápolyt vette ostrom alá. Azonban mialatt a keresztes had a várat vívta, Bajazid hatalmas serege élén megérkezett a város alá és merészen megtámadta a keresztényeket. A nikápolyi csata szeptember 28-án a keresztények teljes vereségével ért véget. A francia lovagok – akiknek elhamarkodott támadása okozta a vereséget – majdnem mind odavesztek vagy foglyul estek.
nyi esze, hogy rájöjjön, hogy egyedül képtelen lesz felvenni a harcot a janicsárok kegyetlen harcosaival. A nemzetközi hadsereg azonban nem volt egységes és már az esti megbeszélésen is semmibe vették a magyar király próbálkozását a tervezésbe. A Francia lovagok maguknak akarták a dicsőséget, ezért meg sem várva a jelet a támadásra, támadásba lendültek. Azonban nem látták a fősereget mely a dombokon túl rejtőzött, csak a sereg elejét a domb tetején és a nyílvesszők seregén átverekedve magukat, megtizedelve, földbe ásott karóhegyeken nem tudták átverekedni magukat. Lóról leszállva, fő fegyverüket hagyták hátra és a kézitusában a rettentő túlerő, mely bekerítette hamar őket, nem hagyott kétséget sorsukat illetően. A csata még el sem kezdődött és a sorsa máris megpecsételődött. A szervezetlen Magyar és többi sereg ezután hiába hadakozott,( volt aki egyből hátat fordított a csatának és lelépett egységeivel) őket is hamar körbe vette az oszmán sereg túlereje. a tapasztalatlan Zsigmond csak hű vezéreinek (Vajk) vagy (Cserei vitéznek) köszönhetett, hogy élve kikerült a csatából és a Duna felé egy gályára felevickélt, majd hatalmas kerülővel Konstantinápoly felé tudott hazajutni.
(Rá 30 évre innen nem messze egy csatában, még egyszer a Dunába menekült az életéért.) Körülbelül a katonák fele azaz 12000 katona veszett oda a csatába, a törökök is hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhettek el a 40000-res hadseregből. A csata után sokakat kivégeztek, a nemes urakat és vitézeket pedig hatalmas váltságdíjakért engedték csak szabadon.