Mert ott van!
A világ tetejéről tűntek el – George Mallory ill. Andrew Irvine (1924. június 6-án látták őket utoljára)

George Mallory nem az a fajta férfi volt, aki feladja. Korának legkiemelkedőbb hegymászója volt, nem csoda hát, hogy előbb-utóbb összeakadt az általa „Az Én Hegyem”-nek titulált csúccsal. Arra a kérdésre, hogy mégis miért akarja megmászni az azóta már szállóigévé vált és sokak által átvett mondattal felelt: „Mert ott van.”
A történelemkönyvek szerint az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay mászta meg először a Föld legmagasabb hegycsúcsát 1953-ban. A Mount Everest történetével foglalkozó Tom Holzel szerint viszont másokat illet az elsőség, és ezt fényképek vizsgálatára alapozza.

1924. június 8-án két angol hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine elhagyta a Mount Everest (Csomolungma) csúcsától alig egy kilométerre lévő táborhelyét, hogy elsőként hódítsák meg a Föld legmagasabb, 8850 méteres hegycsúcsát. Többé senki sem hallott róluk. Senki nem tudja, hogy elérték-e a csúcsot majdnem három évtizeddel Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay 1953-as sikere előtt.

Azóta több mint féltucat expedíció próbálta rekonstruálni Mallory és Irvine útját. Az 1999-es kutatás során megtalálták Mallory holttestét is, de a kérdésre nem tudtak határozott választ adni. Sok hegymászó szerint a rejtélyt csak akkor lehet megoldani, ha megtalálják Irvine testét, illetve azt a legendás Kodak fényképezőgépet, amelyet a végzetes útjára magával vitt.

Tom Holzel, a Mount Everest történetével foglakozó amerikai történész azonban úgy véli, hogy az Everest északi oldalát - ahol a korabeli hegymászók eltűntek - ábrázoló térképek és fényképek több évtizedes tanulmányozása után talán megpillantotta Irvine végső nyugvóhelyet egy nagy felbontású fényképen - - írja a Scientific American.
Holzel a hegy északi oldalán húzódó 900 méteres csíkon, az úgynevezett sárga sávban fedezett föl egy mintegy 1,8 méter hosszú, téglalap alakú "sötét pacnit", miután mikroszkóppal tanulmányozott és összehasonlított egy 1984-ben készült nagy felbontású légi felvételt egy hegymászó, Wynn Harris 1933-ban készült fotójával. A hely nagyjából megfelel annak a pontnak, amelyről egy kínai hegymászó 1960-ban azt állította, hogy mászása közben itt pillantotta meg egy angol holttestét. Holzel annyira bízik igazában, hogy hozzáfogott egy expedíció megszervezéséhez, és reményei szerint vagy idén, vagy jövő tavasszal sikerül fölkeresnie az általa azonosított helyet.
Mások azonban kevésbé bizakodók. Eric Simonson hegyi-vezető, aki a Mallory holttestét megtaláló expedíciót is vezette, elmondta, hogy hatalmas, állandóan változó időjárású területről van szó, ahol a hó miatt rendkívül nehéz bármit is megtalálni. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy az ember a megfelelő időben legyen a megfelelő helyen. Ráadásul a hegyen legalább 120 hegymászó holtteste fekszik, így még ha Holzer valóban egy testre is bukkant a képen, akkor sem biztos, hogy az Irvine maradványa. Irvine kamerájának megtalálása meg maga lenne a csoda - még a modern műszerek segítségével is. Az pedig, hogy a benne lévő filmről még értékelhető képet lehessen előhívni, szinte már a lehetetlenség határát súrolja.

Mindenesetre ha Holzer expedíciója sikerrel járna, akkor egy sok évtizedes rejtélyre derülne fény, ami átírná a történelemkönyveket. Addig azonban az áll bennük, hogy a Mount Everest első megmászói 1953. május 29-én Edmund Hillary és Tenzing Norgay voltak.
A megtalált holtest itt:http://indavideo.hu/video/George_Mallory_megtalalt_holteste