Úgy döntöttem: Visszamegyek a blogomra. Ott megtalál, aki keres! Üdvözlet mindenkinek. Köszönet a hozzászólásokért és a csillagokért! http://szemafoor.freeblog.hu
LudApo
2007-11-02 12:51:16
Ha már nála tartunk: Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja Csókolják fény és fellegek! ... mert ennek van egy ilyen 4 sor/versszak féle változata is! (3 féle létezik!)
stigma
2007-11-01 22:46:41
(Juhász Gyula)
stigma
2007-11-01 22:46:07
Szemünkben tükrözik tekintetük még, S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt, És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
stigma
2007-11-01 22:44:02
Consolatio Nem múlnak ők el, kik szivünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. - Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl, és ragyog egyre szebben, És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szeliden és örök fehéren.
LudApo
2007-11-01 21:34:33
Ők itt maradnak bennünk csendesen még, hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint lámpafény az estben, kitündököl és ragyog egyre szebben... (Elnézést, ha fejből hibásan idéznék!)
Úgy döntöttem: Visszamegyek a blogomra. Ott megtalál, aki keres! Üdvözlet mindenkinek. Köszönet a hozzászólásokért és a csillagokért! http://szemafoor.freeblog.hu
Ha már nála tartunk:
Nézzétek: izzad tar mezőkön,
Sarcol a rögből életet,
Nap égeti és tüske marja,
Tépázza ég és föld viharja
Csókolják fény és fellegek! ... mert ennek van egy ilyen 4 sor/versszak féle változata is! (3 féle létezik!)
(Juhász Gyula)
Szemünkben tükrözik tekintetük még,
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt,
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
Consolatio
Nem múlnak ők el, kik szivünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.
-
Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl, és ragyog egyre szebben,
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szeliden és örök fehéren.
Ők itt maradnak bennünk csendesen még, hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint lámpafény az estben, kitündököl és ragyog egyre szebben... (Elnézést, ha fejből hibásan idéznék!)
SZERETTEINK ITT VANNAK VELÜNK
KÖSZÖNÖM
Drága Szindbád,
MEGPIHENTEM ÉS MEGTISZTULTAM
*