A barlang feltárására, rendezésére és idegenforgalmi kezelésére 1937. évi május hó 19-én, a Magyar Barlangkutató Társulat kebelében "Szemlőhegyi Bizottság" alakult, ennek elnöke a barlang tulajdonosa: Miklóssy Géza gyógyszerész lett. Később a Székesfőváros anyagi támogatásával bővítették, kényelmesebbé tették a barlang bejárását, s javaslat született arra, hogy a természeti ritkaságot Kadic Ottokárról nevezzék el. A tulajdonos közben vonakodott az idegenforgalmi kötelezettségek betartásától, a tárgyalások sikerét a "tulajdonos csökönyös magatartása" meghiúsította. A felfedezést követő évek viszontagságai következtében a barlang hosszú időre szabadon állt a pusztítás előtt, s a rendszeres kutatást csak 1958-ban indította el a Kinizsi csoport Palánkai János vezetésével. Előbb az Óriás-folyosó nyugati végét elzáró 30 m magas omladékhegynél, az ún. Halál-folyosóban láttak munkához. Utóbbi nevét azért kapta, mert a megelőző munkálatok idején az itt dolgozókat állandó életveszély fenyegette. Az omladékon átjutva felfedezték a Föld-szíve-termet. Az 1958. évi kutatások máshol is sikerrel jártak, mert a csoport többi része a Kuszodán túl mintegy 60 m hosszú ágat tárt fel, amely néhány ponton annyira elszűkült, hogy csak hasonkúszva lehetett továbbmenni. A közbenső kis termeket mindenhol hófehér színű aragonit borította. Az új szakasz vége a márgával teljesen kitöltött "Csengő-terembe" torkollott. Hosszú ideig nem tudtak továbbjutni a terem végét jelentő szűkületen, de november elején egy véletlenül megrúgott kő egy kalcitlemez alá gurulva nem állt meg, hanem a hangja után ítélve nagyobb terembe esett. A nyomában talált ökölnyi lyukat a kutatók kivésték, s bejutottak a barlang legszebb részébe, a Közgyűlés-terembe. Három oldalát fehér, a negyediket vörös színű képződmények borították. A Kinizsi barlangkutatói boldogan zárhatták a jelentésüket azzal, hogy "az 1958-ban felfedezett barlangrészekkel a 28 éve ismert barlang eddig feltárt szakaszait majdnem egy kilométerre növeltük".
A Szemlő-hegyi-barlangnak sok jellegzetessége van. Ez volt az első nagyméretű "hévizes" barlang, zsúfolásig tele szokatlan formájú ásványokkal. 1961-1962-ben a barlang legpontosabb, s egyben a magyar barlangok közül a legrészletesebb térképet Horváth János, Bognár Tibor, Antal László, Bognár Erzsébet, Nagy Gizella, készítették. A barlang járataiban sorszámmal ellátott 74 db alumínium táblácskát helyeztek el azonosítási pontként, s közben kb. 570 műszeres és 380 mérőszalagos mérést végeztek. A járatkontúrok és a 117 keresztszelvény megrajzolásához mérőléccel mintegy tízezer pontot mértek be. Az elkészült térképet bemutatták az 1965. évi országos térképkiállításon, s ugyanebben az évben publikálták is a Karszt és Barlang című szakfolyóiratban. A barlang összhosszúsága 1962 m-nek, a járható alapterület 1900 m²-nek, az üreg légtere 5760 m³-nek adódott. Később, az 1970-es évek második felében hivatásos bányamérők újból felmérték a barlang egyes szakaszait, s meggyőződhettek arról, hogy az "amatőr" munka olyannyira pontos, hogy arra nyugodtan tervezhettek mesterséges tárót, aknát.
Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
Telefon: +36-325-6001
Szemlő-hegyi-barlang
http://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/szemlo-hegyi-barlang