Szenthe István állítja: a mélyben barlangrendszer található
– Higgyék el, hosszú évtizedek tapasztalatai alapján állítom, csodás titkokat rejt még itt a föld! – mondja kertelés nélkül Szenthe István. – A Bánk-Nézsa-Keszeg háromszögben, alattunk egy teljes barlangrendszer húzódhat, méghozzá bő vízfolyásokkal, amelyek a Budapest környéki barlangokkal is kapcsolatban állnak. Elég, ha csak a közelben lévő, ma már megszüntetett felsőpetényi agyagbányára utalok, ott az úgynevezett Nagy-kaverna harminc méteres átmérőjű üreg oligocén kori képződmény.
A geológus itt egy hosszabb szakmai fejtegetésbe kezd, annak magyarázatára, miként keletkezhetett ez a beszakadás: mészköves területen állunk és az agyagos vízzáró rétegekkel fedett karsztban réteges repedésrendszer alakult ki. A Jenői-patak medre ezen a részen egy homokkőpadon halad keresztül, amely alatt belátható mélységben megtalálható a karsztosodásra alkalmas mészkő, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, a víz egy része utat is talált a homokkő repedésein át, ahol a mélyben a mészkőből barlangokat oldott ki. Ám mivel a homokkövet nem oldja a víz, így a felszínen nem képződött egyenletesen mélyülő nyelőtölcsér, hanem az egyre növekvő üreg felett a komoly esőzések következtében megduzzadó vízfolyás miatt a homokkő-boltozat egyik pillanatról a másikra beomlott.
Huszonkét méteres már a kutatóakna
A szakember hozzáteszi, a különböző mérések azt mutatják, hogy mintegy harminc méteres mélységben nagyon nagy elektromos ellenállású terület húzódik, ami reményeik szerint egy barlangüreg, de a teljes bizonyosságig, addig el is kell jutni.
– Jelenleg huszonkét méternél vagyunk. Eddig függőlegesen haladtunk lefelé, de most irányt váltottunk, mert a jelzések szerint ezzel a vonallal párhuzamosan lehet az egyik nagyobb barlang – folytatja a megszállott emberekre jellemző vehemenciával Szenthe István. – Őszintén remélem, hogy nemsokára sokkal pontosabb eredményekkel szolgálhatunk, de ahhoz még kitartóan kell vájnunk. Ha beigazolódik a várakozásom, a barlangokban termálvizet is találhatunk, megítélésem szerint ez huszonhét-huszonkilenc Celsiuis-fokos lehet.
A geológus minden egyes itt töltött napról hajszálpontos kimutatást, munkanaplót vezet. Mi a 202. ilyen alkalommal látogattuk meg őket, be is kell jegyeznünk, hogy ott jártunk.
A kutatók munkaterülete
Automatikusan felvetődik a kérdés, mégis, ki finanszírozza ezt a nem mindennapi vállalkozást? Mert ugyebár nem két fillér kutakodni a mélyben, eszközök, műszerek szükségeltetnek. Szenthe István őszintén beszél:
– Nagyon szűkösen gazdálkodunk a forrásokkal, de nem állunk le. Írtam a Nógrád megyei közgyűlése elnökének, felvázoltam, mekkora értékre bukkanhatunk, és harmincezer forintos támogatást kaptunk is. Itt járt nálunk egy férfi, Lucza Gyula, aki miután szembesült

tevékenységünkkel, szinte azonnal átutalt nekünk kétszázötvenezer forintot. De a bánki önkormányzat és a járási hivatal is sokat segít nekünk. Nem beszélve az önkéntesek munkájáról, ami pótolhatatlan. A most velem dolgozó két kedves srác a családjával töltött időből csippent le, a szabadideje terhére jön le ide ásni-fúrni. Szeretném persze, ha többen lennénk, de nem felejtem el hangsúlyozni, veszélyes feladat azért ez. Sajnos a hivatalos szakma részéről semmi segítséget sem kapunk, a kollégáim nem hiszik el, hogy ez egy víznyelő és lenn barlangrendszer van. Hat hónapon belül tényekkel szeretném megcáfolni őket, mert tudom, hogy nekem van igazam.
Lassan búcsúzunk. A fiúk indulnak vissza a terepre, az aknában másznak le a létrán. Talán ma még haladhatnak pár tíz centimétert. A fáradozásuk végén pedig biztosak a sikerben. E nélkül nem lehet ezt művelni…
……………
Mélyül az akna a bánki víznyelőben
http://indavideo.hu/video/Melyul_az_akna_a_banki_viznyeloben
………………………………….
Bánki Szent Borbála kutatóakna
https://www.facebook.com/bankiviznyelo/