Két és fél év után folytatódhatnak a semmisségi ügyek. Az Alkotmánybíróság nem talált kifogást a jogszabályban, a bíróságoknak így fel kell menteniük a 2006-os tüntetésekben a rendőri jelentések alapján elítélteket.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
Dukán Dánielt 2006. szeptember 19-én éjszaka vitték be a rendőrök. Gyorsított eljárásban tárgyalták az ügyét. „Az, aki ártatlan, annak egy forint is büntetés. Nemhogy az, amit rám kiróttak: 36 nap a börtönben, szüleimet sírva látni.”
Az ügyész garázdaság miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetést kért a férfira, amelyet a bíró felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakká minősített át. Először 2,5 majd 2 év letöltendő börtönre ítélték, amit 4 évre felfüggesztettek. A bíróság csak a rendőrtanúk vallomásaira alapozta az ítéletet. A semmisségre vonatkozó kérelmét a törvény elfogadása után egy hónappal, 2011 áprilisában beadta. „Nyilván egy olyan bírói csoport, amelynek nem áll érdekében az igazság fényre kerülése, mindezt megtámadta” – fogalmazott Dukán Dániel.
Összesen húsz bíró és a jogvédő szervezetek fordultak az Alkotmánybírósághoz. A törvény tervezetét elkészítő volt büntetőbíró úgy számol, hogy több száz emberrel szemben intézkedtek az állami szervek hibásan 2006 őszén.
A jogtalan ítélet után elégtétel
A Fidesz szakpolitikusa azt mondta: a jogtalanul elítéltek két és fél év után végre elégtételt kaphatnak. „Az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt durván megsértették a jogállamot, és ez a törvény pedig alkalmas arra, hogy helyreállítsa vagy jóvátegye, amit még hét év után jóvá lehet tenni” – nyilatkozta Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. Az érintettek az ügyészségnél kezdeményezhetik ügyük újratárgyalását.
Összeveszett a bíróval az egyik rendőr vádlott a 2006-os véres utcai tömegoszlatások miatt indult per tárgyalásán. Majoros Zoltán a keresztkérdéseket kérte ki magának. A volt műveletirányító felettesére, Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesére tett terhelő vallomást.Többször is Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesére, Lapid Lajosra és Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesre hivatkozott bírósági kihallgatásán Majoros Zoltán. Azt mondta: ők adtak parancsokat neki. Az ötödrendű vádlott szerint a tévészékház ostrománál a vízágyú bevetésére is a volt BRFK-s tábornok utasította. „Neki erre nem volt jogosultsága, a vízágyú kirendelésére, erre jogosultsággal rendelkezett az országos rendőrfőkapitány, a helyettese és a REBISZ parancsnoka” – fogalmazott az ötödrendű vádlott. Majoros szerint Lapid Lajos nemcsak itt hibázott és lépte túl hatáskörét, hanem akkor is, amikor védőfelszerelés nélkül küldte az MTV-székházhoz az úgynevezett Baranya századot. Majoros a hatórás kihallgatás felénél a bíróval is összeveszett, azt mondta: a keresztkérdésekkel kiforgatják a szavait.