Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.
Másik bírói tanácsnak kell eljárnia a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében első fokon az új eljárásban a Fővárosi ítélőtábla hétfői döntése értelmében.
A megismételt elsőfokú büntetőper lefolytatásához részletes utasításokat is adott a táblabíróság. Előírta például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.

atv.hu / MTI
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Jobbik elfogadhatatlannak tartja az ítélőtábla hétfői döntését
Elfogadhatatlan a Jobbik szerint a Biszku-ügyben hozott ítélet, amely megsemmisítette az első fokon hozott ítéletet. Novák Előd felháborítónak tartja, hogy várhatóan nemhogy egyetlen napot sem kell Biszku Bélának börtönben töltenie, de valószínűsíthető az is, hogy a bűnösségét jogerősen nem fogják már kimondani életében.
A Jobbik elfogadhatatlannak tartja az ítélőtábla hétfői döntését Biszku Béla perében – erről Novák Előd, a párt alelnöke és Szilágyi György országgyűlési képviselő beszélt sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek hétfőn. Szilágyi György szerint azzal, hogy a Biszku Béla ellen folyó büntetőpert első fokra visszautalta a Fővárosi Ítélőtábla, „semmi sem változott ebben az országban 1956-57 óta, vagyis a kommunista pribékeket védik, és az áldozatokat szembe köpik, hasonlóan a hatvanas évekhez”.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke jelentette ki az M1 aktuális csatornán.
Földváryné Kiss Réka emlékeztetett: az 1990-ben demokratikusan megválasztott parlament egyik első döntése az volt, hogy 1956-ot "a szabad Magyarország szimbolikus és történelmi alapjának" nyilvánította, így felmerül a kérdés, "mit tudunk kezdeni a pártállami diktatúrával, jogállami keretek között mit tud kezdeni a társadalom, mit tud kezdeni a jogalkalmazó".
Azzal kapcsolatban, hogy a forradalom mind kevesebb szereplője van már életben, azt mondta: a bírósági ítéletektől függetlenül a társadalomnak és a történészeknek mindenképpen újra és újra ki kell mondaniuk, hogy a Kádár János irányította pártvezetésnek, abban Biszku Bélának is, "megkérdőjelezhetetlen személyes felelőssége van a megtorlásokban".
Utalva arra, hogy Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzése idején Biszku Béla párttisztsége mellett belügyminiszter is volt, Földváryné Kiss Réka jelezte: június 16-án, a kivégzések évfordulóján a megtorlásokról nagyszabású konferenciát rendeznek.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Wittner Mária parlamenti beszéde
Elhangzott, a Magyar Parlamentben, 2001. február 25-én.
Megilletődve állok a Magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket, mint Tisza István, Klébensberg Kunó, Hóman Bálint, de itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes nemzet elvesztésén munkálkodott.
Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat - élőket és holtakat -, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat.