Székely János Caligula helytartója című drámája 1972-ben íródott és mind a mai napig a huszadik századi magyar drámaírás egyik kiemelkedő alkotása. Arról beszél, milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz? Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Petronius, Caligula szíriai helytartója azt a parancsot kapja, hogy állíttassa fel a császár aranyszobrát a zsidók jeruzsálemi templomába. Mert a császár ezt parancsolta, tehát lehetetlen nem teljesíteni. A zsidó Barakiás szerint viszont teljesíteni a lehetetlen. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét, és emberségéből fakadó tragédiáját. Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket
feszeget, amiknek köszönhetően a dráma sajnos mit sem veszít naprakészségéből; hiszen létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember...
Stáblista:
- Székely János - író
- Béres Attila - rendező
- Tóth Tibor (Petronius) - színész
- Mokos Attila (Decius) - színész
- Szabó Viktor (Lucius) - színész
- Tóth Károly (Probus) - színész
- Fabó Tibor (I. Agrippa) - színész
- Papp Zoltán (Barakiás) - színész
- Olasz István (Júdás) - színész
- Majorfalvi Bálint (Zsidók) - színész
- Bernáth Tamás (Zsidók) - színész
- Horesnyi Balázs - díszlet
- Pilinyi Márta - jelmez
- Ari-Nagy Barbara - dramaturg
- Mesinger Nóra - rendezőasszisztens
- Balaskó Edit - súgó
- Nagy László - ügyelő