18 év telt el az Egy magyar nábob cselekményének befejezése óta. Kárpáthy Zoltán 18. születésnapját ünnepelték a Szentirmay-kastélyban. Az ünnepi tortából Katinka kapott elsőnek a fiútól, akivel egy hatalmas fa tövében csókot is váltottak, és örök szerelmet ígértek egymásnak. Az éjszaka közepén Szentirmay Rudolf felkeltette Zoltánt, majd együtt átlovagoltak Kárpáthy János birtokára. Az ősi kastélyban kibontatták azt a falat, amely Zoltán édesanyjának lakosztályát zárta el a külvilágtól. Rudolf, miközben Zoltán meghatottan téblábolt – sosem látott – édesanyja szobájában, elolvasta Fanny utolsó levelét, amelyben a nő felfedte (volna) legféltettebb titkát Flóra előtt. Szentirmay Rudolf 18 év után tudta meg, hogy Fanny egykor valójában őt szerette. Rudolf közölte Zoltánnal, hogy a fiúnak el kell hagynia a Szentirmay-házat, meg kell kezdenie felnőtt életét, Pestre kell költöznie, Tarnaváriékhoz.

Maszlaczky ügyvéd beszámolt az „évszázad perénak” állásáról, majd rávette Abellinót, hogy évi 2400 forint életjáradékért lemondjon a Kárpáthy-vagyonról. A ravasz ügyvéd a hatalmas birtok megszerzéséért folytatott harcba bevonta Kőcserepy Dánielt, a gazdag, törekvő pesti polgárt, főhivatalnokot. Tervének része volt az is, hogy egyszer majd feleségül vegye Kőcserepy leányát, Vilmát.

Rudolf furcsa, rideg viselkedése Zoltánnal szemben feltűnt a feleségének, a férfi elmondta, hogy perbe fogták, Zoltán érdekében tette mindazt, amit tett.

Vilma betegeskedett, de Kőcserepyék – a társadalmi elvárások miatt – bálba készülődtek. A Duna vízállása a feltorlódott jégtáblák miatt egyre jobban emelkedett, már elérte a Kék Macska fogadó udvarát. Maszlaczky felkereste Trommelt, pénzt adott neki, hogy a férfi csónakokat, dereglyéket és hozzájuk való legénységet bérelhessen. A katonaság a Pest alatti ágyúval lőtte a jeget, kevés sikerrel. Robbantással is kísérleteztek, ám az egyik akna gyújtózsinórja kialudt. Az arra lovagló Kárpáthy Zoltán magára vállalta az életveszélyes feladatot: szivarjával sikeresen újragyújtotta a kanócot. Tarnaváriéknál Wesselényi Miklós és Szentirmay Kárpáthy Zoltánról társalogtak. A fiú is sort kerített arra, hogy a nevelőapjával beszélgessen, de nem tudta meg Rudolftól, hogy mi az oka a vele való rideg bánásmódnak.

Az estély váratlanul félbeszakadt, mert hírt kaptak arról, hogy a gát átszakadt, s a víz a pesti oldal alacsonyabban fekvő házait és a benne lakókat fenyegette. Trommelék pénzért segítettek az embereken, s akinek nem volt semmije, azt sorsára hagyták. Wesselényi Miklós és barátai önzetlenül mentették a polgárokat, szegényeket, gazdagokat egyaránt. Kárpáthy Zoltán kihúzott a vízből egy öregasszonyt, majd Kőcserepyék palotájához ment, és az ablakon keresztül, az ölében kimentette Vilmát az árvíz elől. Egyre több ház omlott össze, Trommelék jól kasszíroztak, de a pesti diákok észrevették a haramiák ténykedését, és a nyomukba eredtek. Arra kényszerítették az aljas számító embereket, hogy azok – befejezve nyerészkedő ténykedésüket – adják át a csónakjaikat. A főurak egy része Dabróni és Fegyverneki báró vezetésével gyertyákkal kivilágított dereglyéiken mulatoztak az áradó folyón. Wesselényi és társai felelősségre vonták a gyalázatosan viselkedő nemeseket, és – öklök, evezőlapátok segítségével – megtanították őket a tisztességes viselkedésre.

Maszlaczky és Kőcserepy Dániel egy fürdőben gúnyosan beszélgettek Zoltán hőstettéről, miközben a Kárpáthy-birtok megszerzéséről nem tettek le. A gazdag polgár telekspekulációba kezdett, az ügyvéd ámulatát is elnyerte azzal a tervével, ahogyan a várost akarta „megfojtani”. A főhivatalnok olcsón felvásárolta az árvízben tönkrement romos házakat, és később a telkeket busás haszonnal kívánta továbbadni.

Zoltán Kis Miskát faggatta arról, hogy vajon miért dermedt meg körülötte a levegő. A fiú arra a következtetésre jutott, hogy a családi birtokért folytatott „pör” lehet az oka az elhidegülésnek. Miska megdicsérte Zoltánt a pesti árvíz alatti helytállásáért, aki ígéretet tett apja egykori barátjának, hogy támogatni fogja a birtokán élő jobbágyok örökváltság iránti igényét.

A fiú az ellenségnél is próbálkozott, Maszlaczky azonban szemforgató módon az ügyvédi titoktartásra hivatkozva megtagadta a fiú tájékoztatását a Kárpáthy kontra Kárpáthy per állásáról. Zoltánt felkereste Bogozy, Maszlaczky titkára, és felajánlotta a fiatal Kárpáthynak az ügy iratait. Abellino elszegényedett, az ügyvédjét próbálta megpumpolni, de kevés sikerrel járt. Maszlaczky a reformista uraktól féltette a birtokot; szerinte a nemesség pillanatokon belül adót fizethet, és „sültparasztok” kezére kerülhetnek a földek, ha a reform hívei győznek az országgyűlésen.

Zoltán és Katinka titokban találkoztak egy templomban, ezért a lány apja felelősségre vonta korábbi neveltfiát. Rudolf továbbra is arra kérte Zoltánt, hogy ne akarjon kapcsolatba lépni a Szentirmay család egyetlen tagjával sem. A fiatal Kárpáthy ezek után levelet írt Bogozynak, melyben kérte tőle a családi per aktáit. Maszlaczky élvezettel olvasta fel ezt a levelet Kőcserepynek, a cselszövők örömmel konstatálták, hogy megtalálták a romantikus, egyenes fiatalember gyenge pontját, akár bírósági tárgyalás nélkül is az ölükbe hullhat a hatalmas vagyon. Kőcserepy türelmetlenkedett a per elhúzódása miatt, készpénzre volt szüksége a telkek felvásárlásához. Az ügyvéd megnyugtatta, hogy a francia tőkét érdekli a telekvisszatartási terv, Griffard bankár örömmel nyújt hitelt.