Talán az egyetlen politikus e világon, akit tiszteltem. Az egykori szabadságharcos, majd hosszú időre bebörtönzött politikai fogoly, később elnök, aki reményt adott Afrika elátkozott és viszályos történelmében arra, hogy a kontinens felemelkedjen a megbocsátás az ésszerű közös értékek megtalálása mentén. Mandela az volt aki és ehhez szenvedéssel kellett fizetnie, hogy élete utolsó, de tartalmas szakaszában példát adhasson nemes egyszerűségből és leleményes emberségből azoknak, akik saját népük érekeit kívánják képviselni. Nagy ember volt, a kevesek egyike, akikről ez maradéktalanul elmondható.
Mérhetetlenül örülök, hogy abba a korba születtem, amikor még élt!

A jelenet Clint Eastwood Invictus című filmjéből származik, mely Mandela életének egy szakaszát emeli a filmvászonra.

Az elhangzó vers Mandela egyik kedvence volt, melyből erőt merített akkor, mikor akaratát próbára tették a börtönévek.

A költemény William Ernest Henley: Invictus (A legyőzhetetlen/ Le nem győzött) című műve, melynek két népszerű magyar fordítása is van. A filmrészlet az elsőt veszi alapul. Íme a szöveg eredetiben és a fordításokkal:

Invictus

Out of the night that covers me,
Black as the Pit from pole to pole,
I thank whatever gods may be
For my unconquerable soul.

I.
Az éj börtöne nem enged,
Fogva tart, de a sötétből
Hálát adok az Istennek,
Hogy a lelkem meg nem tört.

II.
Az égből, mely úgy hull fölém,
mint földtekére zord pokol,
bármely istent csak áldok én
lelkemért, mely meg nem hajol.

In the fell clutch of circumstance
I have not winced nor cried aloud.
Under the bludgeonings of chance
My head is bloody, but unbowed.

I.
Az élet mért rám szenvedést,
De én nem sírok, nem csüggedek,
Ha véres is e halánték,
Nem hajtom le fejemet.

II.
Az élet ökle letepert,
s én nem jajgattam vergődve, nem,
a véletlen dorongja vert,
s véres, de büszke még fejem.

Beyond this place of wrath and tears
Looms but the Horror of the shade,
And yet the menace of the years
Finds and shall find me unafraid.

I.
A haragon és könnyön túl,
Árnyak prédája a lélek;
Mégis, ha veszély tüze gyúl,
Láthatjátok, nem félek.

II.
Túl a harag, s könnyek honán
csak a homály borzalma vár,
évek fenekednek reám,
de gyávának egy sem talál.

It matters not how strait the gate,
How charged with punishments the scroll,
I am the master of my fate:
I am the captain of my soul.

I.
Utamon, mi utolér,
A csapásokat hárítom.
Én felelek lelkemért,
A sorsom én irányítom.

II.
Nem baj, ha szűk a kapu, s ha
a tekercs bármit ró ki rám,
magam vagyok sorsom ura,
lelkem hajóján kapitány.