Közzététel: 2013. ápr. 29.
A 2017-es év lassú változást hozott a Pánszláv Birodalom és Európa küzdelmébe. A szláv hordákat sikerült megállítani a Rajna keleti partján, a front pedig stabilizálódott az egykori német-lengyel, (mostanra német-pánszláv) határ környékén. Igazi fordulópont a tél folyamán nem következett be, azonban az elhúzódó harcok során régi sérelmek ütötték fel fejüket Európa egykori Lőporos hordójában, a Balkánon. Szerbia már a háború korai szakaszában csatlakozott a Pánszláv Unióhoz, az oroszokkal karöltve bekerítették Bulgáriát és Romániát, majd elkezdődött az egykori Jugoszláv tagállamok bekebelezése.

A 90-es évek háborúinak emléke még sokakban elevenen él, így nem meglepő, hogy Bosznia muzulmán lakossága, valamint a koszovói albánok ragadtak először fegyvert a régi-új hódítók ellen. Az iszlám harcosok megalapították a Szabad Félhold Mozgalmat, melynek célja a muzulmánok szabadságának és hitének védelme. A Mozgalomnak sikerült maga mellé állítani Albániát, Koszovót, valamint a muzulmán világ temérdek veterán harcosát. Egy új hadviselő fél jelent meg, mely könnyen a háborúba ránthatja a muszlim világ legjavát.

Az első robbantásos merényleteket, rendőrőrsök elleni támadásokat egyre szervezettebb akciók követték. A Szabad Félhold Mozgalom 2018-ra elérkezettnek látja az időt a nyílt harc felvállalására. Szent háborút hirdet minden hitetlen elnyomó ellen, érkezzen az nyugatról, vagy keletről. A frontvonalak rendezetlenek, az EUFOR és pánszláv erők közé beékelődő muzulmán szabadcsapatok azt ütik, akit érnek. Mindez hamarosan káoszhoz vezet. Az EUFOR csapatok hamarosan elvágva találják magukat, a pánszláv erők pedig teljesen elaprózták erejüket, hogy a muzulmán harcosokat feltartóztassák. A Balkán sorsáról, mint a történelem során annyiszor, ismét a fegyverek szava dönt.