...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
"Ő azonban mindent látott, és felismert, de valahogy másképp, mint addig valaha. És amikor ezt megemlítette Lacinak, az csak mosolygott és azt kérdezte: „Mit látsz?” Zoli pedig így felelt:
A Lánchídon át, furcsa népek járnak.
Véres katonák tömött sorokban állnak.
A korzón, talán lehetnek vagy négyszázan
Mind megesett leány, kopott cselédkabátban.
És ott fenn a vár, diadalfényben úszik
Falán, török, tatár ás osztrák katona kúszik...
De Laci félbeszakította „Nézz mélyebbre! Mélyebbre!" mondta, egészen halkan, de valami olyan utánozhatatlan tónusban, hogy Zoli ellenkezés nélkül mélyebbre nézett, bár maga sem tudta, hogy hogyan. És amit akkor látott, attól megszédült, és meg is kellett kapaszkodjon valamiben. A kocsi pereme után kapott, de az megbillent és ő kipenderült a Város fölé, és torkában egy megrekedt sikoltással úszni kezdett egyre feljebb és feljebb, a fények fölé, a füst fölé, magasan az emberek tekintete fölé. És közben Laci hangja úgy szállt fel hozzá, mintha csak az tartaná a magasban, lágyan ringatva. Átölelte és továbbsodorta a dal."