...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Történeti áttekintés
Az Erdélyi-medence altalaji sóképzödményei á Badenian-Welicián korban keletkeztek. Az erdelyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikus alakulása következtében É-D irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült.
A tordai sóréteg a nyugati vonulat részét képezi, amely északon Máramarosból indul, délen pedig Nagyszeben vidékéig húzódik. Ugyanezen vonulathoz tartozik a Désakna, Szék, Virágosvölgy, Marosújvár közelében található sókészlet is.
A Torda város É-K-i részén kezdődő sóréteg 45 km2- en terül el, vastagságának átlagértéke 250 m. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 m vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A nem oldódó anyagok, főként a CaS04, nem lépik túl a 0,7 %-ot. A teljes készlet nagysága 38.750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 m vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálódása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időktől kezdve köztudott.