VI. Óbudai Blues Fesztivál a Kobuci Kerteben Ian Siegal 2018.07.25.
… már többször voltam Magyarországon, a Kobuci az egyik kedvencem. Az A38-ot is szeretem, tudod, a hajót, ott sok Briansdog koncertet adtunk. Már húsz éve játszom Magyarországon és mindig visszajövök, legalább évente kétszer, de van, hogy többször is, szeretem a közönséget, csodálatos, az étel jó, a bor jó….
… Egy európai srácként egy ilyen elismerést kapni egy blues magazintól óriási felelősség és nyomás, habár nem veszem túl komolyan, az emberek néha kedvesek, de a kritikák nagyon jók voltak, nagyon hálás vagyok érte. Nem szabad túl sokat gondolni rá, mert ez az, ami a nyomást gyakorolja ránk és ez érződhet az előadáson. Az akkor és most, az aznapi közönség a legfontosabb…
… sokszor voltam az USA-ban, felvettem ott 3 albumot Missisipiben…
…tehát sok időt töltöttem ott, mindig sok amerikai zenésszel játszottam, akik nagy hatással voltak rám…
… A blues mindig népszerű volt a Uk-ben, pláne a 60-as években, mielőtt születtem, tehát nem annyira furcsa, nagyon sok blues zenész és blues szerető ember van Angliában, és ők játszottak az államokban is, a ’60-as években tehát az angoloknak is köszönhető, hogy a blues népszerűségének. Ez sokkal furcsább az én generációmban, a nagy blues rajongók az előző generáció volt. Senki más nem volt körülöttem, amikor elkezdtem játszani. Úgy nőtem fel, hogy ezt hallgattam, tehát ez normális nekem…
… nagyon sok fiatal játszik, egyre népszerűbb. Minden ötödik éveben egy újabb csapata jön ki a fiatal zenészeknek, különösen Európában, tehát nem aggódom, ez mindig friss marad…
… Magyarországon ez más, ma is nagyon sok fiatal van a közönség soraiban, különböző generációk, Angliában ez sokkal inkább a középkorú generációra korlátozódott, ami sajnálatos. Megyek vissza hamarosan Brazíliába idén, tavaly is voltam, 10 000 ember táncolt, legtöbben 40 év alattiak voltak, és táncoltak a blues zenére, ott nagyon népszerű a műfaj, ez nagyon meghat. Mindig próbálok fiatalokat rábeszélni, hogy jöjjenek a koncertekre, ez nagyon fontos a jövő szempontjából, és szeretik, ha ott vannak és rájönnek, hogy nem mama és papa zenéje, egy zene amire lehet táncolni, és utána visszajönnek…
A bluesnak van egy körforgása, megy körbe- körbe, néha különböző helyeken és ez a mi felelősségünk, hogy mozgásban tartsuk és a minőséget is magasan tartsuk.
… akkor találkoztam a blues zenével amikor nagyon kicsi voltam, talán a szüleimen keresztül, amikor hallgatták a Rolling Stones-t, szerintem nagyon sokaknak volt ugyanez az élményük, hallottam az albumjukon egy blues dalt és meg akartam tudni honnan származik, hát így..
… ez nagyon kedves, hogy autentikusnak hívnak, bár én azt mondanám, hogy nem, hiszen nem a blues hazájából származom, együtt játszom és tanulok a hőseimmel, a blues zenészekkel, de én sosem hívom magam blues zenésznek, én egy nagy rajongója vagyok a kultúrának és a műfajnak, nagyon tisztelem, de autentikus, hát…ez nehéz, ez a szívemből jön, ha ezt hívjuk autentikusnak, akkor igen, az vagyok….
… Én mindig megpróbálok 100%-ot adni a közönségnek, és ezt fogom tenni ma este is…
… Hello Óbuda, itt Ian Siegal, nagyon jó újra itt lenni, remélem látlak Titeket ma este, amennyiben nem, úgy találkozzunk legközelebb!...