...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
A II. világháborút követő 60 esztendő után Koltay Gábor 2004-ben készült alkotása az első filmsorozat, amely Trianonnal, annak következményeivel és máig tartó hatásával foglalkozik. 1920. június 4-én délután fél 5-kor az I. világháborút lezáró Párizs melletti, Versailles nevéről elhíresült békerendszer részeként a Trianon palotában írták alá a Magyarország megcsonkítását eredményező "békeszerződést". Elvették az ország területének 72 százalékát, elszakították lakosságának 64 százalékát. A XX. században ránk zúduló csapások sorát a versailles-i - trianoni békediktátumtól szoktuk számítani. A II. világháborút követően 1947-ben Párizsban a nagyhatalmak újra megerősítették a trianoni döntéseket. A XXI. század elején vajon miért nem lehet a több mint nyolcvan éve tartó trianoni folyamat tényeit a valóságnak megfelelően feltárni és a magyar közvélemény, valamint a világ tudomására hozni? Milyen lehetősége van egy kis országnak arra, hogy a trianoni és párizsi döntéseket szentesítő nagyhatalmak által meghatározott mai globális és európai egységesülési tendenciák közepette érdekeit érvényesítse és gondoskodjon a világban szétszóródott magyarságról, valamint korszerű válaszokat fogalmazzon meg a trianoni trauma XXI. századi kezelésére? Koltay Gábor dokumentumfilmjében jeles, tudós emberek és közéleti személyiségek szólalnak meg, úgy mint: Csurka Istvánnal, Döbrentei Kornél, Duray Miklós, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Kiss Dénes, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Raffay Ernő, Rózsás János, Szervátiusz Tibor, Szűrös Mátyás, Tőkés László, valamint középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, főiskolai és az akkori egyetemi hallgatók (köztük Nagy Ervin későbbi filozófus-publicista meg Kékesi Raymund, a kötődő nevelés népszerűsítője, a Hunbaba létrehozója is).