A múlt üzenete, a boszniai piramisok..Szabó Gábor filmje.

Az érdekfeszítő videó, Szabó Gábor engedélyével lett feltöltve.
"Köszönöm szíves érdeklődését. Annál is inkább, mert amíg én legalább nyolcszor jártam a helyszínen, mindent megtudtam, amit lehetett, több filmet és egy négyesfélórás DVD-t készítettem, addig Boszniában soha nem járt szemfényvesztők azzal kábították Osmanagicot, hogy megfejtették a rovásfeliratok. Osmanagic persze komolytalannak tartva őket, mindegyikőjüket hozzám irányította, de engem már nem kerestek. Tudták, hogy miért.

Ha egyszer úgy alakul, vagy a környéken érdekel valakit, egy közösséget, művelődési házat az élő előadás is a témában, nagyon szívesen elmegyek.

Köszönettel kívánok szerencsét ahogy a lóhere is a néphagyományban szerencsét hoz:
Szakács Gábor "

Egyesek szentté avatják Semir Osmanagicot, mások csalással vádolják. Amerikai és európai régészek hallani sem akarnak róla, illetve felfedezéseiről, míg az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Tény, hogy Osmanagic állítása, miszerint Visoko mellett megtalálta az első európai piramisokat, alapjaiban átírhatja a történelmet.
2005. októberében szinte bombaként robbant a hír: egy amatőr régész, aki mellesleg dúsgazdag bosnyák-amerikai üzletember, Szarajevótól 20 kilométerre, 3 nagy piramisra bukkant, amelyek állítása szerint 12 ezer évesek lehetnek. Semir Osmanagic évtizedek óta kutatja a piramisok titkát, sőt, állítólag azóta doktori címet is szerzett, éppen a kőgúláknak köszönhetően. Állítását mégis kétkedve fogadta és fogadja a nemzetközi régésztársadalom. Dr. Nabil Mohammed Swelim, a Piramis Kutatások kandidátusa egy alkalommal úgy nyilatkozott: „A feltárás kezdetén a munkálatokból és a dicsőségből kimaradt tudósok szakmai féltékenységből támadásokat indítottak Osmanagic ellen”.

– Az Osmanagic által talált lelet ránézésre egyértelműen piramis, azonban ezt be is kell tudni bizonyítani – véli Szakács Gábor rovásírás-kutató, aki szintén évek óta tanulmányozza a visokói piramisokat.

– Igaz, a bosnyák-amerikai kutató személye megosztja a közvéleményt, az Orosz Tudományos Akadémia (Rosszijszkaja Akagyemija Nauk - RAN) mégis fel meri vállalni őt, sőt, tiszteletbeli tagjává fogadta – tette hozzá Szakács.

- A Visokóban talált homokköveknek semmi közük a természetes körülmények között ott megtalálható kövekhez, ami arra enged következtetni, hogy kizárólag mesterséges építményről lehet szó. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a hegy - a külső szemlélő első ránézésre nem lát többet annál - a piramisokra jellemző tökéletes tájolással bír, az Északi Sarkcsillagra mutat, és föld alatti járatokkal rendelkezik. Az egyik oldalához vezető hegygerincben feltárt több kilométeres Ravne alagútban környezetidegen, több tonnás homokköveken a Tordos Vinca műveltség (tatárlakai korong) rovásjelei találhatók. Visokótól néhány kilométerre, a Vratnica nevű településen egy 23 tonnás kőoszlopot ástak ki, amelyen szintén számtalan rovásjel van. A Nap piramis oldalát 4 rétegben, egymással kötésben elhelyezett hatalmas, több tonnás kőlapok fedik. Mindent összevetve, a visokói piramisok a legtökéletesebb és legnagyobb piramisok, amit eddig találtak – állítja Szakács Gábor. ....A piramisok számokban

A Nap piramis magassága 200 méter, alapéle 400 méter, oldalsó élei 365 méter hosszúak. Ezzel szemben a Kheopsz piramis 148 magas és alapjai csak 230 méteresek. A fedőlapok homokkőből készültek és egyenként 30-35 tonnásak. Radarfelvételek szerint a hegyeket majdnem 4 km hosszú alagút köti össze egymással. A kőtömböket egy egyiptomi kutató szerint mesterséges öntőformában alkották meg valamilyen betonszerű agyagból.
Magyarok is építhették

Szakács Gábor és felesége, Friedrich Klára nemzetközileg is elismert rovásírás kutatók, akik már számos konferencián számoltak be eredményeikről. Számtalanszor jártak a piramisoknál, többször konzultáltak Osmanagiccal és más régészekkel is. Nevük legtöbbször a tatárlakai agyagkorongokkal kapcsolatban merül föl.

Kapcsolódó videó: https://indavideo.hu/video/K2_keramia_szobor_a_Boszniai_piramis_alatti_alagutrendszerben