Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2016. szept. 28.
Jókai nem hazudott: létezett a "Senki szigete".
Jókai Mór „Aranyember” című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató ”Senki szigetére” talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről az olvasó azt hinné, hogy csak az író fantáziájában született meg-, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be „Utóhangok” című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz sem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említették a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, de a rómaiak gyakran hívták Yernis-nek, Saan-nak és Cotinusának is-, ami „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel néven emlegették.
A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 44 éve tűnt el a Duna hullámaiban.
A Jókai Mór által Az arany ember című regényben is megénekelt, legendás sziget 1920-ig a török birodalom fennhatósága alá tartozott. Lakói rózsatermesztésből és rózsaolaj-készítésből élő muzulmánok voltak. Később a szigetet Romániához csatolták, az erőmű építésekor árasztottak el vízzel.
Ada Kaleh romjait álandó jelleggel víz fedi, csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.
Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent, és 1920-ig Törökországhoz tartozott. Lakossága 100 százalékban törökökből állt, akik rózsatermesztéssel és a rózsa feldolgozásával foglalkoztak. 1920 után a sziget román fennhatóság alá került, ám adó szabad terület maradt 1970-ig, amikor a virágzó gazdaságnak véget vetettek, kilakoltatták az ott élőket és elárasztották a szigetet.
A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal. Legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték. Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre, hogy a sziget romjait meglátogassák.
A szigetről, elárasztás előtt készült ez a dokumentumfilm.
Jókai Mór „Aranyember” című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató ”Senki szigetére” talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről az olvasó azt hinné, hogy csak az író fantáziájában született meg-, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be „Utóhangok” című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz sem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említették a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, de a rómaiak gyakran hívták Yernis-nek, Saan-nak és Cotinusának is-, ami „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel néven emlegették.
A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 44 éve tűnt el a Duna hullámaiban.
A Jókai Mór által Az arany ember című regényben is megénekelt, legendás sziget 1920-ig a török birodalom fennhatósága alá tartozott. Lakói rózsatermesztésből és rózsaolaj-készítésből élő muzulmánok voltak. Később a szigetet Romániához csatolták, az erőmű építésekor árasztottak el vízzel.
Ada Kaleh romjait álandó jelleggel víz fedi, csak olyankor látszik az egykori mecset tornya és az utcák, épületek maradványai, amikor a Duna áradása miatt leengedik a vizet a gyűjtőtóból.
Az egykori sziget 1,7 kilométer hosszú, alig fél kilométer széles, elnevezése törökül Erődítmény-szigetet jelent, és 1920-ig Törökországhoz tartozott. Lakossága 100 százalékban törökökből állt, akik rózsatermesztéssel és a rózsa feldolgozásával foglalkoztak. 1920 után a sziget román fennhatóság alá került, ám adó szabad terület maradt 1970-ig, amikor a virágzó gazdaságnak véget vetettek, kilakoltatták az ott élőket és elárasztották a szigetet.
A mitológia szerint Herkules itt küzdött meg Keirónnal. Legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt látható az egykori földi paradicsom – ahogy az ott élő törökök nevezték. Ilyenkor az egykori lakosok és azok leszármazottai ellátogatnak a helyszínre, hogy a sziget romjait meglátogassák.
A szigetről, elárasztás előtt készült ez a dokumentumfilm.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók