...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Embertelen körülmények között bányásznak kristályos kőzetként megjelenő ként Kelet-Jáván......... A Jáva szigetének keleti részén található Ijen hegységben készült képeken az látszik, ahogy a 200 ott dolgozó munkás ősi módszerekkel, kézzel töri fel, pakolja kosarakba a sziklába épített kerámiacsövekből feltörő vulkanikus gázok lehűlésekor a jól ismert formájában, kristályos kőzetként kiülő ként. Egy-egy teljesen megrakodott kosár akár 100 kilogrammot is nyomhat, ráadásul az ezt cipelő munkásoknak a képen is látható, savas tóból párolgó mérgező ködben egy 45-60 fokos emelkedőn kell felkapaszkodniuk 300 métert, hogy elérjék a kráter szélét. Innen még három kilométert kell gyalogolniuk a gyűjtőpontig, ahol lemázsálják az elemi formájában a gyufa- és lőporgyártásban, növényvédő szerek előállítása során, vagy a gyógyszeriparban felhasznált ként. Egy-egy kosár tartalma nagyjából 13 dollárt ér, egy munkás naponta kétszer fordul – az így kitermelt 14 tonna mindössze 20 százalékát teszi ki annak a mennyiségnek, amit a hegy megtermel. Bár a kén az intenzív vulkántevékenység környékén fokozottan jelenik meg elemi formájában a természetben is, a kőolajgyártás melléktermékeként történő előállítása jóval emberségesebb, legalábbis a munkásokat érő káros hatások tekintetében mindenképp. A világ kéntermelésének nagy részét ma már a több lépcsős Claus-eljárás adja, ami a leginkább a kőolaj finomításakor keletkező kén-hidrogént dolgozza fel. Magyarországon a MOL üzemeiben 2011-ben a feldolgozott kőolaj egy százalékának megfelelő mennyiségű ként termelnek, de a bánya éves, 5000 tonnás hozama még ehhez mérve is alacsony, ráadásul a vegyipari felhasználásra alkalmas végterméket folyékony állapotban, vasúti tartálykocsiban vagy tankautóban szállítják, kosarak helyett.
Szöveg Forrás:http://index.hu/tudomany/2012/04/05/kenbanya_a_pokol_k.../