...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
A zuhanóbombázó olyan bombázórepülő, amely zuhanórepülésben támadja célpontját, nagyobb találati pontosságot érve el. A manőver által a bomba rövidebb utat tesz meg céljáig nagyobb sebességgel; a fegyver útja kiszámíthatóbb, a gravitáció és légellenállás hatása kevésbé érvényesül. Összefoglalva, a zuhanóbombázó kis célpontokat is viszonylag könnyen támadhat.A repülőgépet a villámháború (Blitzkrieg) elmélete alapján fejlesztették ki 1935-ben. A villámháborús elképzelés az addig megszokott merev harcászattal szemben egy sokkalta rugalmasabb, kezdeményezőbb stratégiát képviselt. A stratégia alapötlete az, hogy az ellenség vonalait gyors, meglepetésszerű támadással áttörő páncélosok a mögöttük haladó gyalogságra bízzák a megmaradt gyalogsági erők felszámolását, így a páncélosékek (Panzerkeil) akadálymentesen, és a gyalogság sebességétől függetlenül haladhattak előre.
Ez volt az a stratégia, ami létjogosultságot szavazott a "Stuka"-nak, mivel a hadsereg számára jól jött egy olyan gép, ami a bombázók általános 6-7%-os találati pontosságát akár 80%-ra növelte. Ez a gép ugyanis (akár motorjait is leállítva) zuhanórepülésbe kezdett, így repülve rá a (mozgó) célpontra, majd amikor elért egy kritikus magasságot, kioldotta bombaterhét, aztán emelkedni kezdett (ezt egy légnyomást érzékelő automatika végezte, mert akkora terhelést kellett a pilótának elviselnie, hogy a gép "felrántása" után pár másodpercre cselekvőképtelenné vált).
A gép főfutóit terepen való leszálláshoz piropatronokkal le lehetett robbantani, ekkor a gép hason ért földet.
Na ebből kellett volna még ezerötszáz a muszka frontra !
Egy kis adalék,kiugrani nem lehetett belőle,csak a hátára fordulva kiesni.....körülményes..
Igazad van "yerico",mert állítólag ezt sokan,mint én is félreértelmezték.Az általános elv rendkívül ötletes és pilóta vezérelt volt.A pilóta vizuálisan azonosította a célt,majd egy zöld fény is jelezte a pilótának azt a pillanatot ahol a bombát ki kell oldania.Ezen pont elérésekor egy gombot kellet megnyomnia ,ami elindította az automatikus kihúzó mechanizmust.Ez a készülék képes volt automatikusan aktiválja a "trim" lapokat, visszaállítani a fékeket, meg a gázkart, beállítani a légcsavar állásszögét.Ezt követően tudta a pilóta visszavenni a teljes irányítást.http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.ww2incolor.com/forum/showthread.php%3F4184-The-Junkers-Ju-87-Stuka-topic./page3&ei=Cs4ATImrMeekONPovNYE&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=1&ved=0CBsQ7gEwAA&prev=/search%3Fq%3DSturzflugautomatik%26hl%3Dhu
Hol hordta a Ju-87 a második motorját? Tudtommal a kiemelő mechanika a bombateher oldása után lépett életbe, nem légnyomásérzékelő volt, hiszen időjárás-változás is okoz simán 10%-os légnyomásváltozást, mihez kalibrálták volna, nem is számolva a magasságbeli változással. Nem mellékesen legalább ilyen sikeres volt a B és a D változattal szemben a G, amelyik két db. 37 mm-es gépágyúval felszerelve tankvadász volt. A zuhanóbombázók jogosultsága 1940 után gyakorlatilag az ellenséges vadászok miatt nyugaton gyakorlatilag megszűnt, keleten még 2-3 évig elvoltak.