Video jelentése
Mi a probléma?
- Szexuális tartalom
- Erőszakos tartalom
- Sértő tartalom
- Gyermekbántalmazás
- Szerzői jogaimat sértő tartalom
- Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.képmásommal való visszaélés)
- Szexuális visszaélés, zaklatás
Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot.
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Hozzáadás listához
Új lista
2009. jún. 23.
Animáció.A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag fénye (körülbelül egy éven keresztül) egy galaxis teljes fényével vetekszik. Neve az égbolton új („Nova” latinul „új”) csillagként való feltűnéséhez kapcsolódik, régebben hívták vendégcsillagnak is. A „szuper” a kevésbé fényes nóváktól való megkülönböztetésre szolgál, melyek más okból fényesednek ki.
A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben több szupernóvarobbanás történt.
A szupernóvák többször 1044 joule energiát képesek kibocsátani, nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során. Megkülönböztetünk I. (ezen belül Ia, Ib és Ic) és II. típusú szupernóvákat, az alapján, hogy a robbanási folyamat korai színképében kimutatható-e a hidrogén.
Az ismertebb szupernóvák közé tartozik a Nagy Magellán-felhőben található SN 1987A jelű, valamint az 1604-ben felfedezett Kepler-féle szupernóva (SN 1604). Ez utóbbi, illetve az 1572. évi Tycho Brahe-féle szupernóva (SN 1572) jelentős lökést adtak a csillagászat fejlődésének, mivel a korabeli klasszikus felfogást, mely a fix csillagokat változatlannak tartotta, véglegesen megingatták.
New lets you fly through a supernova remnant.
A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben több szupernóvarobbanás történt.
A szupernóvák többször 1044 joule energiát képesek kibocsátani, nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során. Megkülönböztetünk I. (ezen belül Ia, Ib és Ic) és II. típusú szupernóvákat, az alapján, hogy a robbanási folyamat korai színképében kimutatható-e a hidrogén.
Az ismertebb szupernóvák közé tartozik a Nagy Magellán-felhőben található SN 1987A jelű, valamint az 1604-ben felfedezett Kepler-féle szupernóva (SN 1604). Ez utóbbi, illetve az 1572. évi Tycho Brahe-féle szupernóva (SN 1572) jelentős lökést adtak a csillagászat fejlődésének, mivel a korabeli klasszikus felfogást, mely a fix csillagokat változatlannak tartotta, véglegesen megingatták.
New lets you fly through a supernova remnant.
Hozzászólások | 0
A hozzászóláshoz jelentkezz be!
A felhasználó további videói
Hasonló videók