...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
A Sápi határ
Eltűnódve, túl az élet delén,
Rád gondolok, semmit nem feledvén,
Az illatod bódítóan hívogat,
Mint bajnai határban az ördöglovas.
Szeretlek túl, itt a Vértesen,
Ott is, hol az Isaar csobog csendesen,
Nem műlik el úgy soha a zongora szó,
Kezed lágy, hangod csábító, tüzes, simogató.
Elloptak, ellopták vágyaink velünk,
Élünk, évődünk, - együtt vezekelünk.
Túszul ejtették hamisan neved,
Ne legyen kétséged: én érted megyek.
Hittem: vigyáz Rád, nem rabságban tart,
Gyermekekkel el nem töri, azt, amit akarsz.
Szárnyalhatnak szabadon vágyaid,
Kréta, tus, szirmok és hangulataid.
A sápi határban, kedves asszonyom,
Rólad, Vezér Nóráról folyton álmodom.
Fehér selyemben látlak a csókok éjjelén,
Ölellek, csökollak,- boldog légy, s enyém.
Visszaadom léted, lényed és Neved,
Azt a lányt, ki kedvesen szemembe nevet,
Suhan az éj, illatod tölti be az álmom,
Szemed tüzét, éjjel -nappal vágyom,
Arcod pirul, csókkal hozzám simul,
és szíved végre két karomba hull.